A Sereglés 2025 című rendezvény központi eseményei a Budai Várban zajlanak
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
A magyar kormány az eddigi 2,5 milliárd forintról jövőre 4 milliárd forintra emeli a Kárpát-medencei magyar népművészetet a középpontba helyező Csoóri Sándor Program támogatását – jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton.
2025. szeptember 20., 20:412025. szeptember 20., 20:41
Hankó Balázs a Sereglés 2025 című, 349 Kárpát-medencei település részvételével és együttműködésében zajló népművészeti rendezvénysorozat központi helyszínén, a Budai Várban beszélt erről. „Kiemelten fontos, hogy tovább segítsük és erősítsük identitásunkat a Kárpát-medencében, amely hagyományunkban gyökerezik, és mint a kovász, örökíti és összeforrasztja a generációkat” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter szerint a több mint négyszáz, néphagyományokat őrző szervezet, az összesen több mint tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester részvételével szombaton zajló Sereglés 2025 fesztivál megmutatja: él a magyar nemzet, és hagyományunk, kultúránk határokon átívelően köt minket össze, és formál közösséggé – számolt be róla az MTI.
Hankó Balázs a Csoóri Sándor Program támogatásának növeléséről beszélt
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
Sebő Ferenc népzenész, népzenetanár, a nemzet művésze arról beszélt köszöntőjében, hogy a földrészen egyedülálló nyelvünk és kultúránk globalizálódó egysége, amihez világszínvonalú gyűjtő- és elemző munka társul, amely lehetővé teszi, hogy termékennyé fordulva mind Magyarország, mind Európa kulturális identitásának forrásává váljon. Rábai Miklós táncművészt idézve kiemelte:
„Amiről beszélünk, az őseink öröksége, századok alatt kicsiszolódott kommunikációk tovább éltetése. Ez a manapság trendi szó magyarul társalkodást jelent, amely összeköt bennünket egymással, kultúránk, magyarságunk alkotóanyaga is” – fejtette ki Sebő Ferenc.
Megjegyezte, hogy a régiek azt tartották az éneklésről és a táncról, hogy gyógyítja az emberben felgyülemlő feszültséget, legyen az öröm vagy bánat. „A táncház 54 éve tartó sikere bizonyítja, hogy a mai nyitott társadalom tagja is igényt tart a normális emberi létre” – tette hozzá.
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
A magyar kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a magyarországi magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli, magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában. A program az elmúlt hét év alatt 21,77 milliárd forinttal, csaknem 12,5 ezer pályázatot és több mint 3300 szervezetet támogatott a népművészeti mozgalom minden területén.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
A Bátaszéktől Csíkszeredáig több száz helyszínen megvalósuló Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, másrészt megmutassa, hogy
Az ingyenes programok egységesen, minden csatlakozott településen szombaton 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el, majd a helyi egyházi vezetők megáldják a jelenlévőket.
Pál István „Szalonna” húzta a talpalávalót
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
Mindenhol elhangzott Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását.
A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárja az egész napos programot. A rendezvény központi eseményei a Budai Várban, a Szentháromság téren zajlanak, további kiemelt helyszínek közé tartozik Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg, Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszegen a Gébárti-tó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!