A Sereglés 2025 című rendezvény központi eseményei a Budai Várban zajlanak
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
A magyar kormány az eddigi 2,5 milliárd forintról jövőre 4 milliárd forintra emeli a Kárpát-medencei magyar népművészetet a középpontba helyező Csoóri Sándor Program támogatását – jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton.
2025. szeptember 20., 20:412025. szeptember 20., 20:41
Hankó Balázs a Sereglés 2025 című, 349 Kárpát-medencei település részvételével és együttműködésében zajló népművészeti rendezvénysorozat központi helyszínén, a Budai Várban beszélt erről. „Kiemelten fontos, hogy tovább segítsük és erősítsük identitásunkat a Kárpát-medencében, amely hagyományunkban gyökerezik, és mint a kovász, örökíti és összeforrasztja a generációkat” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter szerint a több mint négyszáz, néphagyományokat őrző szervezet, az összesen több mint tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester részvételével szombaton zajló Sereglés 2025 fesztivál megmutatja: él a magyar nemzet, és hagyományunk, kultúránk határokon átívelően köt minket össze, és formál közösséggé – számolt be róla az MTI.
Hankó Balázs a Csoóri Sándor Program támogatásának növeléséről beszélt
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
Sebő Ferenc népzenész, népzenetanár, a nemzet művésze arról beszélt köszöntőjében, hogy a földrészen egyedülálló nyelvünk és kultúránk globalizálódó egysége, amihez világszínvonalú gyűjtő- és elemző munka társul, amely lehetővé teszi, hogy termékennyé fordulva mind Magyarország, mind Európa kulturális identitásának forrásává váljon. Rábai Miklós táncművészt idézve kiemelte:
„Amiről beszélünk, az őseink öröksége, századok alatt kicsiszolódott kommunikációk tovább éltetése. Ez a manapság trendi szó magyarul társalkodást jelent, amely összeköt bennünket egymással, kultúránk, magyarságunk alkotóanyaga is” – fejtette ki Sebő Ferenc.
Megjegyezte, hogy a régiek azt tartották az éneklésről és a táncról, hogy gyógyítja az emberben felgyülemlő feszültséget, legyen az öröm vagy bánat. „A táncház 54 éve tartó sikere bizonyítja, hogy a mai nyitott társadalom tagja is igényt tart a normális emberi létre” – tette hozzá.
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
A magyar kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a magyarországi magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli, magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában. A program az elmúlt hét év alatt 21,77 milliárd forinttal, csaknem 12,5 ezer pályázatot és több mint 3300 szervezetet támogatott a népművészeti mozgalom minden területén.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
A Bátaszéktől Csíkszeredáig több száz helyszínen megvalósuló Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, másrészt megmutassa, hogy
Az ingyenes programok egységesen, minden csatlakozott településen szombaton 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el, majd a helyi egyházi vezetők megáldják a jelenlévőket.
Pál István „Szalonna” húzta a talpalávalót
Fotó: Facdebook/Hankó Balázs
Mindenhol elhangzott Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását.
A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárja az egész napos programot. A rendezvény központi eseményei a Budai Várban, a Szentháromság téren zajlanak, további kiemelt helyszínek közé tartozik Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg, Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszegen a Gébárti-tó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!