Fotó: A szerző felvétele
2010. március 03., 09:302010. március 03., 09:30
Több tíz kerámiaszoborral, kerámiatablóval és grafikával mutatkozott be a partiumi megyeközpont közönségének Révész, aki 2003-ban végzett a kolozsvári művészeti akadémia üveg és kerámia szakán. Jelenleg a helyi művészeti gimnázium osztályvezető tanára, és már tinédzserkora óta foglalkozik kerámiával.
„Mindig is ez a művészeti ág vonzott, és igyekeztem újat vinni bele. Leginkább kisméretű, színes kerámiaszobrokat készítek” – közölte lapunkkal a szatmári képzőművész, aki a kerámia dekorativitását ötvözi a szobrászattal. Erdős Judit muzeológus megnyitóbeszédében elmondta, Révész alkotásai sokkal inkább a kisplasztika felé mutatnak.
„Révészt nem annyira az anyag természete érdekli, mint a legtöbb szobrászt, hanem a környezet, a mondanivaló. Művészete sajátos módon reflektál a világra, alkotásain keresztül különleges képet kapunk a mindennapi környezetünkről” – méltatta a kiállított műveket Erdős. Felicia Grigorescu, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének vezetője kifejtette, a kiállított szobrocskák központi témája a nő, és a nő változó alakja.
„Olyan műveket látni itt, amelyek a nőt hüllők és kígyók formájában jelenítik meg. A művész az alakok megformálásakor az emberi és állati én közötti határokat kereste. Formabontó alkotások, de mégsem nevezhetők absztraktnak. Emlékeztetnek az ókori Egyiptom művészetének nőábrázolására” – tette hozzá Grigorescu.
A muzeológus elmondta: Révész munkáinak erőssége nemcsak az egyedi színekben rejlik, hanem a hozzárendelt mondanivalóban és formai kivitelezésben is, hiszen a fekete Gondolkodó szobrával is erős hatást kelt. Az intézményvezető szerint a kiállítás tervezésekor nem gondolták, hogy ennyi alkotásra kell számítaniuk, és hogy ekkora teret sikerül betölteniük Révész alig két év alatt létrehozott munkáival.
Az Érzelmek labirintusa című kiállítás március 18-áig tekinthető meg a Megyei Múzeum szatmárnémeti képzőművészeti részlegén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok