
Fotó: Szatmári Bence
A széki emberek mindennapjait, életük sorsdöntő pillanatait rögzítik Makár Alajos festőművész alkotásai, amelyekből Kolozsváron nyílt emlékkiálítás. Az április végéig látogatható tárlat megnyitóján az alkotó életpályáját elevenítették fel.
2018. április 05., 14:002018. április 05., 14:00
2018. április 05., 15:122018. április 05., 15:12
Április végéig látogatható Kolozsváron a Makár Alajos festőművész munkáiból kedden este nyílt emlékkiállítás a kolozsvári Minerva-ház galériájában. A megnyitón, amely közel száz érdeklődőt vonzott, a nagykárolyi születésű festő (1927–1989) életpályájával és festészetével ismerkedhetettek meg az érdeklődők, a művész családtagjai is jelen voltak az eseményen. Tibori Szabó Zoltán a főként Kolozsváron és környékén alkotó művészről méltatásában elmondta,
A második világháború után Bukarestben kezdte el képzőművészeti tanulmányait, de hamar Kolozsvárra került, ahol Miklóssy Gábor növendékeként sajátította el a festés fortélyait. Kezdő munkáinak nagy részét megsemmisítette, csak az 1960-as évek derekától kezdődően maradtak fenn alkotásai. Első kiállítása Kolozsváron volt látható, de a Bukarestben, valamint a szülővárosában élők is megismerhették művészetét.
a kiállítás fő vonulatát is ezen alkotások adják.
Makár Alajos, akinek számos csoportos és egyéni kiállításon mutatták be munkáit, az 1970-es évek derekán talált rá főművének témájára, amely fegyelmezett és mértéktartó egyéniségét ki tudta vetíteni: a székiekre. A pompás népviselet tüzes színei nem ejtik a dekoratív látvány csapdájába, hanem merész és gazdag, kontrasztokat finom átmenetekkel egységben tartó kompozícióinak uralkodó eleme az emberi méltóság és a közösség fegyelme.
A művész tájképeket és csendéleteket is nagy előszeretettel komponált, festői pályafutása harminc évet sem tartott, mégis több mint háromszáz képe maradt fenn az utókornak. Ezeknek a fele múzeumokban, művelődési intézményekben és magángyűjteményekben található, a többi a család birtokában van.
Makár Alajos családtagjaitól megtudtuk, a közeljövőben Bukarestben is szeretnék kiállítani a tulajdonukban lévő műveket, valamint jövőre magyarországi bemutatót is terveznének. A kolozsvári kiállítást április végéig lehet megtekinteni a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva-termében, valamint a galéria alagsorában hétköznaponként 10 és 16 óra között. A belépés díjtalan.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!