2009. október 20., 10:092009. október 20., 10:09
Egy 1910-ben készült nyomdagépet vásárol meg a Székely Nemzeti Múzeum. A százéves nyomda Kézdivásárhelyen készült, azóta is folyamatosan dolgoznak rajta. „Igazi kincs ez a gép, nem sok hasonló van Erdélyben, működőképes, sok tartozékkal, tizenöt szett ólombetűvel” – magyarázta Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Az igazgató elmondta: ezen a gépen nyomtatták 1940-ben, a magyar csapatok bevonulása után a Székely Újságot, majd 1948 után a nyomdát államosították, és így egy brassói állami vállalat kézdivásárhelyi fiókjához került, elevenítette fel az ipartörténeti emlék múltját Vargha Mihály. A nyomdát 1991-ben magánosították, a Sycul Press kézdivásárhelyi cég vásárolta meg és azóta is működteti.
Az épületet azonban, ahol a gép helyet kapott, veszélyesnek ítélték, az egyik falát már le is bontották. A tulajdonos ekkor felajánlotta a gépet a múzeumnak. Vargha Mihály elmondta, egyelőre az a legfontosabb, hogy megmentsék a nyomdát, arra még nincs pontos terv, hogy miként mutatják be a közönségnek. Az sem kizárt, hogy a kisméretű, legtöbb 100×70 centiméteres nagyságú felület nyomtatására alkalmas gépet újra beüzemelik, és bemutatókat tartanak az érdeklődőknek.
Vargha Mihály a Krónikának elmondta, ebben az évben kénytelenek voltak megválni nyolc olyan munkatársuktól, akik nyugdíjba vonulásuk után is náluk tevékenykedtek. Azt a 30 ezer lejt, amiből eddig a bérezésüket biztosították, arra használják fel, hogy gyarapítsák a múzeum gyűjteményét. A nyomdán kívül a múzeum egykori igazgatója, Kónya Ádám helytörténész hatalmas dokumentációs hagyatékát szeretnék felvásárolni. Idén a kommunista korszakban lebontott házakat, kúriákat ábrázoló dokumentumfényképek mintegy hatodát tudják megvásárolni Kónya Ádám özvegyétől.
Ugyanakkor Tarnay Endre András három kisplasztikáját is megveszik. A Zetelakán született Munkácsy-díjas szobrász több mint egy évtizedig élt Sepsiszentgyörgyön, mielőtt kitelepedett Magyarországra. Munkáit az özvegyétől vásárolják meg. A kiadások átcsoportosítását a múzeum fenntartója, a Kovászna Megyei Tanács is jóváhagyta. Vargha Mihály elmondta, egész listája van azokról az értékekről, melyeket a múzeum meg szeretne venni, de csak a rendelkezésükre álló anyagi keret függvényében tudják felállítani a fontossági sorrendet.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.