Fotó: Pixabay.com
Miközben az európaiak csaknem 60 százaléka tud idegen nyelven beszélni, a romániai lakosságnak csak 34 százaléka tud társalgási szinten idegen nyelven megszólalni.
2024. május 23., 18:042024. május 23., 18:04
Az angol a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az EU-ban, és idegennyelv-ismeret tekintetében Románia sereghajtónak számít az európai országok között – idézte a román sajtó az Európai Bizottság által közzétett, Az európaiak és nyelveik című új Eurobarométer-felmérés eredményeit. Eszerint
A megkérdezettek 86%-a úgy véli, hogy mindenkinek beszélnie kellene legalább egy, az anyanyelvén kívül egy másik nyelvet, 69%-uk pedig több nyelvet is. A megkérdezettek 76%-a szerint a nyelvtudás fejlesztésének „politikai prioritásnak” kellene lennie, 84% szerint a regionális és kisebbségi nyelveket védeni kell. Ötből három európai tud az anyanyelvétől eltérő nyelven beszélgetni, ami 3 százalékponttal több, mint 2012-ben. A fiatal európaiak körében ez az arány ötből négyre emelkedik (79% a 15-24 évesek körében), ami 5 százalékpontos növekedést jelent.
A második idegen nyelvek tekintetében viszont kevesebb előrelépés tapasztalható: az európaiak 28%-a (+1 százalékpont) és a fiatalok 39%-a (+2 százalékpont) tud egynél több nyelven társalogni. Az anyanyelvükön kívül legalább egy másik nyelvet beszélő európaiak 31%-a használja naponta az első idegen nyelvet (+8 százalékpont).
10 fiatal európai közül 7 tud angolul beszélgetést folytatni, ami 9 százalékponttal több, mint a 2012-es felmérés szerint. A válaszadók 85%-a szerint ez a legfontosabb nyelv, amelyet a gyerekeknek meg kell tanulniuk a jövőjük érdekében, ezt követi a spanyol, a német, a francia és a kínai. Az angol után a francia (11%), a német (10%) és a spanyol (7%) a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az EU-ban.
A válaszadók szerint az új nyelv elsajátításának fő előnyei közé tartoznak a munkalehetőségek (51%), a más kultúrájú emberek megértése (45%), a jobb állásszerzés a lakóhelyük szerinti országban (42%), a külföldi nyaralás (42%) és a munkahelyen való használat (beleértve a külföldi üzleti utakat is; 40%). Az eredmények összhangban vannak az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) közelmúltbeli, a Bizottság által támogatott tanulmányával, amely a 15 évesek angoltanulásáról szólt. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy
Az európaiak többsége (53%), különösen a fiatalok (65%) ma már a feliratozott tartalmakat részesítik előnyben. Ez 2012-höz képest jelentősen változott (+11 százalékpont).
A román diplomatáknak legalább két idegen nyelvet kell ismerniük, amelyek közül az egyik az angol vagy a francia kell hogy legyen – erről szóló törvénymódosítást hagyott jóvá hétfőn a szenátus első házként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás