Rétegszórakoztatás

– Ideiglenesen tölti be az igazgatói tisztséget – hosszú távra hogyan lehet így tervezni?
– A színházat fenntartó megyei önkormányzat értesített, hogy megbízatásom meghatározatlan ideig tart, tehát e szerint kell végeznem a munkámat. Úgy, hogy a szatmári társulat zökkenőmentesen vészelhesse át ezt az időszakot, és jó előadásokat tudjunk létrehozni.
– Marad-e ideje majd játszani?
– Mivel színészi állásban maradtam, ezért a fizetésért kutyakötelességem játszani. Hogy mit, azt nem tudom megmondani, mivel még nem körvonalazódott a jövő évi repertoár. Ezt csak szeptember közepéig véglegesítjük. Az első bemutatónk A peleskei nótárius, amelynek már megkezdtük a próbáit. Játszani fogok, mindenesetre kevesebbet, mint eddig: nem három-négy darabban, elég lesz nekem egy is.
– Rendelkezik vezetői tapasztalattal?
– Nincs ilyen tapasztalatom, de hát nekem tulajdonképpen a magyar társulat munkáját kell koordinálnom, és úgy látom, ehhez a 26 évi művészi munka elegendő alapot jelent. Amit pedig nem tudok, azt megtanulom útközben.
– Mit vár el kölcsönösen egymástól a fenntartó önkormányzat, illetve a színház?
– Nálunk nem volt fennakadás, a megyei önkormányzat mindig kifizette, amit megígért. Biztosította a fizetéseket, az épület fenntartási költségeit. A szatmári színház és a megyei önkormányzat harmonikusan működik együtt.
– Háy János A Senák című drámájának bemutatója kapcsán több megyei tanácsos kifogásolta a darab „triviális” nyelvezetét, és felmerült, hogy beleszólnának a repertoár alakításába.
– Akkor az volt a fő kifogásuk, hogy a színház vezetése ilyen darabokat kényszerít bérletbe. Nem bérletes előadásként kellett volna játszani, hanem stúdióban: ez ellen nem lehetett volna senkinek semmi kifogása. Ha valaki eljön, és megveszi a jegyet egy rendhagyó előadásra, akkor nem hibáztathat senkit. De bérletes előadásként kényszeríteni a tasnádi, szatmári, nagybányai közönségre A Senákot szerintem sem volt tisztességes dolog. Akkor vetette fel a megyei tanács, hogy bele kellene szólnia a repertoár alakításába. Végül ők maguk bírálták fölül elképzelésüket, és ez jó is, hiszen, ha egyszer beleszólnak, beleszólnak máskor is, és ez majdnem olyan lenne, mint a régi kommunista cenzúra. Így tehát olyan repertoárt állítunk össze a jövő évadra, amilyen nekünk tetszik.
– Milyen lesz ez a műsorterv?
– Jó darabokat szeretnénk játszani és jól. Ha egy városban egyetlen színház létezik, bérletes rendszerben kell gondolkodni, és változatossá tenni a műsort. Szeretném, ha a szatmári közönség minden rétegéhez szólna legalább egy előadás. A repertoárban lennie kell drámának vagy tragédiának, vígjátéknak, zenés darabnak és könnyed kabarénak is.


Mesejáték bemutatója Szatmárnémetiben
Az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című klasszikus tündérmesét mutatják be ma 12 órától Szatmárnémetiben. A helyi Brighella Bábcsoport, valamint az Északi Színház Harag György Társulatának közös produkcióját Giovannini Kornél bábdarabja alapján Nagy Kopeczky Kálmán vitte színre. A jó és a gonosz harcáról szóló előadás főbb szerepeiben Bandura Tibort (Árgyélus királyfi), Fóriss Emesét (Tündérszép Ilona), Némethy Zsuzsannát (Csámpánia Vénboszorka), valamint Péter Attila Zsoltot (Maf Lala) láthatja a közönség.