Régi-új Hej, regő rejtem

A magyarság eredetmondáin alapuló, kétrészes táncszínházi bemutatóval várja a népzene és néptánc kedvelőit a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Bár a régmúlt időkbe kalauzol, az előadás mának szóló üzenete igenis aktuális: a nemzetért való önfeláldozás kérdéskörét boncolgatja. A Hej, regő rejtem című előadásban, amelyet kedden este hét órától a Városi Művelődési Ház színpadán mutatnak be, a hivatásos táncegyüttes egy korábbi előadása is felelevenedik.
„A Hej, regő rejtem régi-új előadás. Az első részében felújítottuk a 2001-ben színre vitt Szarvasrege című műsorunkat, amely a magyarság egyik legrégibb népi szokását, a regölést eleveníti fel, és a honfoglalás előtti időkbe kalauzolja a nézőket. Az előadás második részében másik mitikus állatunknak, a turulmadárnak a mondáját dolgozzuk fel. Annak a turulnak, amely a monda szerint az égből alászállva termékenyítette meg Emesét. A műsor súlypontját az Emese méhében fogant Álmos fejedelem szakrális feláldozása jelenti” – magyarázta lapunknak Orza Cãlin, az előadás rendező-koreográfusa.
A koreográfus elégedett az előkészületekkel, igaz, három hete megfeszített munkával dolgoznak a táncjátékon. „Képzeletemben az előadást fekete-fehérben láttam, és most a színek megelevenedtek. A táncjáték a próbák során nagyon jól alakult, hála a táncosoknak. Rengeteg homályos kép kelt életre. A táncosok játékában új mozdulatok elevenednek meg, ezek az új mozdulatok új érzéseket is hoznak magukkal” – mondja. Mint elárulja, az előadás hangszerelését illetően is vannak meglepetéseik. A Szarvasregét ismerve, a Hej, regő rejtem című előadás első részének zenei aláfestésében a gardony a hangszeres főszereplő, a második részről a rendező viszont nem kívánt részleteket elárulni. Az előadás dramaturgja Imreh István, jelmeztervező Bocskay Anna.