Műfajkeveredés, paródia. A szatmári társulat legújabb előadásának színpadképe egy sajátos átmenetet képez az eltúlzott népi motívumok és a monumentális giccs között
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Petőfi Sándor eposzparódiájának színrevitelével emlékezik a költő születésének 200. évfordulójára a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a premiert pénteken este tartják.
2023. március 03., 14:332023. március 03., 14:33
A Harag György Társulat a Petőfi-emlékév alkalmából A helység kalapácsa című művet vitte színre Béres László rendezésében – közölte a színház. A rendező két alkalommal dolgozott már együtt a társulattal: nevéhez fűződik a Tél című stúdióelőadás, illetve a Falstaff című nagyszínpadi előadás.
Musical, blues, operett, tangó
„A Harag György Társulat megalakulásának a 65. évfordulóját ünneplő rendezvényen itt voltunk a feleségemmel Szatmárnémetiben, akkor került szóba, hogy jó lenne visszatérni egy közös munkára. Bessenyei Gedő István társulatvezető arra kért, hogy nevezzek meg több darabot, amit szívesen színre vinnék a társulattal. Ezek között volt A helység kalapácsa is” – mondta el Béres László.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Kifejti, a Petőfi-év kapcsán Bessenyei kereste meg, hogy lenne-e kedve megrendezni a vígeposzt, így került újra a szatmárnémeti színházhoz.
„Ami nyilvánvalóan egy igazi zenei bravúr, hiszen nem könnyű erre a veretes szövegre - amely olykor hexameteres, máskor meg teljesen szabad versformában van megírva - dalokat komponálni ilyen sokféle stílusban. Ezt a játékosságot követi a koreográfus, Bokor Attila munkája, akinek az a feladata, hogy ezeket a különböző stílusokat elevenítse meg a színpadon a koreográfiákban– mondta a rendező.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Hozzátette, Márton Erika díszlet- és jelmeztervező szintén ennek szellemében alakítja az előadás látványvilágát, hiszen a színpadkép egy sajátos átmenetet képez az eltúlzott népi motívumok és a monumentális giccs között.
Az előadás szerepeiben Rappert-Vencz Gábor, Diószegi Attila, Keresztes Ágnes, Nagy Csongor Zsolt, Kovács Nikolett, Orbán Zsolt, Péter Attila Zsolt, Szabó János Szilárd és Gaál Gyula lép színpadra. A zenekar tagjai: Manfrédi Annamária (zenekarvezető, zongora), Cserey Csaba (dob), valamint a Dinu Lipatti Filharmónia zenészei: Domahidi Péter (hegedű), Budean Dávid (brácsa), Simó Péter (nagybőgő) és Lukács Zsolt (klarinét).
Petőfi írt először Szatmár első, épülő kőszínházáról
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Dinu Lipatti Filharmóniával együttműködésben létrehozott előadást a tervek szerint Szatmár megyében több helyszínen, illetve a közelben, ismert Petőfi-emlékhelyeken is elő fogják adni.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az előadás műsorfüzetében Bessenyei Gedő István társulatigazgató arról írt, hogy Petőfi nélkül elképzelhetetlen magyarnak lenni és hogy a szatmáriak több okból is régi ismerősüknek tekintik a költőt. „Egy nehezen kivehető dagerotipiáról visszaköszönő, homályos képmásán kívül sosem láttuk az arcát, mégis ismerni véljük még a bajusza kanyarodását is, zsinóros mentéjét, éles kardjának villanását. Régi barátunk: ismerjük a humorát, tudjuk, milyen ha elérzékenyül, ha indulatos, ha lelkes, hogyan szól szerelméhez, édesanyjához, barátaihoz – életrajzi adatait pedig úgy fújja még a gyermek is, mint a Talpra magyart!
Szatmár szomszédságában, Erdődön házasodtak, az egykori várkápolnában álló oltár előtt, amely ma a szatmári püspökök magánkápolnájának éke. Megfordult Szatmáron is is néhányszor, ő írt először a város ekkor még épülő, első kőszínházáról is... A Harag György Társulat alkotóközösségében úgy döntöttünk, mosolyogva, nevetve fogunk rá emlékezni, nézőinkkel közösen. A helység kalapácsa vérbő, elavulhatatlan humorát felidézve és újragondolva e törekvésből sodró előadás született, melyet örömmel osztunk meg közönségünkkel, abban a reményben, hogy halhatatlan (és immár 200 éves) költő-barátunk általa estéről estére újra meglátogatja városunkat – ha másért nem, hát azért, hogy a szatmári közönség önfeledt nevetésében gyönyörködhessen” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató.
A történet nagyszerűsége épp az egyszerűségében rejlik, ugyanis a romantika korabeli magyar paraszti élet egy szeletét ragadja ki, és emeli hőskölteményi magasságokba: tulajdonképpen egy kocsmai verekedés hőstörténetét énekli meg, a történelem legnagyobb csatáit megörökítő hőseposzok emelkedett stílusában.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Mindenképpen érdemes megnézni a szatmári Harag György Társulat előadásában a Csongor és Tündét: a Sardar Tagirovsky rendezte produkció több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy.
Magyar és világirodalmi klasszikusokkal, valamint sok zenével indítja az új évadát a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, amely a saját bemutatók mellett számos vendégelőadással várja közönségét – közölte az erdélyi színház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!