Műfajkeveredés, paródia. A szatmári társulat legújabb előadásának színpadképe egy sajátos átmenetet képez az eltúlzott népi motívumok és a monumentális giccs között
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Petőfi Sándor eposzparódiájának színrevitelével emlékezik a költő születésének 200. évfordulójára a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a premiert pénteken este tartják.
2023. március 03., 14:332023. március 03., 14:33
A Harag György Társulat a Petőfi-emlékév alkalmából A helység kalapácsa című művet vitte színre Béres László rendezésében – közölte a színház. A rendező két alkalommal dolgozott már együtt a társulattal: nevéhez fűződik a Tél című stúdióelőadás, illetve a Falstaff című nagyszínpadi előadás.
Musical, blues, operett, tangó
„A Harag György Társulat megalakulásának a 65. évfordulóját ünneplő rendezvényen itt voltunk a feleségemmel Szatmárnémetiben, akkor került szóba, hogy jó lenne visszatérni egy közös munkára. Bessenyei Gedő István társulatvezető arra kért, hogy nevezzek meg több darabot, amit szívesen színre vinnék a társulattal. Ezek között volt A helység kalapácsa is” – mondta el Béres László.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Kifejti, a Petőfi-év kapcsán Bessenyei kereste meg, hogy lenne-e kedve megrendezni a vígeposzt, így került újra a szatmárnémeti színházhoz.
„Ami nyilvánvalóan egy igazi zenei bravúr, hiszen nem könnyű erre a veretes szövegre - amely olykor hexameteres, máskor meg teljesen szabad versformában van megírva - dalokat komponálni ilyen sokféle stílusban. Ezt a játékosságot követi a koreográfus, Bokor Attila munkája, akinek az a feladata, hogy ezeket a különböző stílusokat elevenítse meg a színpadon a koreográfiákban– mondta a rendező.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Hozzátette, Márton Erika díszlet- és jelmeztervező szintén ennek szellemében alakítja az előadás látványvilágát, hiszen a színpadkép egy sajátos átmenetet képez az eltúlzott népi motívumok és a monumentális giccs között.
Az előadás szerepeiben Rappert-Vencz Gábor, Diószegi Attila, Keresztes Ágnes, Nagy Csongor Zsolt, Kovács Nikolett, Orbán Zsolt, Péter Attila Zsolt, Szabó János Szilárd és Gaál Gyula lép színpadra. A zenekar tagjai: Manfrédi Annamária (zenekarvezető, zongora), Cserey Csaba (dob), valamint a Dinu Lipatti Filharmónia zenészei: Domahidi Péter (hegedű), Budean Dávid (brácsa), Simó Péter (nagybőgő) és Lukács Zsolt (klarinét).
Petőfi írt először Szatmár első, épülő kőszínházáról
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Dinu Lipatti Filharmóniával együttműködésben létrehozott előadást a tervek szerint Szatmár megyében több helyszínen, illetve a közelben, ismert Petőfi-emlékhelyeken is elő fogják adni.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az előadás műsorfüzetében Bessenyei Gedő István társulatigazgató arról írt, hogy Petőfi nélkül elképzelhetetlen magyarnak lenni és hogy a szatmáriak több okból is régi ismerősüknek tekintik a költőt. „Egy nehezen kivehető dagerotipiáról visszaköszönő, homályos képmásán kívül sosem láttuk az arcát, mégis ismerni véljük még a bajusza kanyarodását is, zsinóros mentéjét, éles kardjának villanását. Régi barátunk: ismerjük a humorát, tudjuk, milyen ha elérzékenyül, ha indulatos, ha lelkes, hogyan szól szerelméhez, édesanyjához, barátaihoz – életrajzi adatait pedig úgy fújja még a gyermek is, mint a Talpra magyart!
Szatmár szomszédságában, Erdődön házasodtak, az egykori várkápolnában álló oltár előtt, amely ma a szatmári püspökök magánkápolnájának éke. Megfordult Szatmáron is is néhányszor, ő írt először a város ekkor még épülő, első kőszínházáról is... A Harag György Társulat alkotóközösségében úgy döntöttünk, mosolyogva, nevetve fogunk rá emlékezni, nézőinkkel közösen. A helység kalapácsa vérbő, elavulhatatlan humorát felidézve és újragondolva e törekvésből sodró előadás született, melyet örömmel osztunk meg közönségünkkel, abban a reményben, hogy halhatatlan (és immár 200 éves) költő-barátunk általa estéről estére újra meglátogatja városunkat – ha másért nem, hát azért, hogy a szatmári közönség önfeledt nevetésében gyönyörködhessen” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató.
A történet nagyszerűsége épp az egyszerűségében rejlik, ugyanis a romantika korabeli magyar paraszti élet egy szeletét ragadja ki, és emeli hőskölteményi magasságokba: tulajdonképpen egy kocsmai verekedés hőstörténetét énekli meg, a történelem legnagyobb csatáit megörökítő hőseposzok emelkedett stílusában.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Mindenképpen érdemes megnézni a szatmári Harag György Társulat előadásában a Csongor és Tündét: a Sardar Tagirovsky rendezte produkció több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy.
Magyar és világirodalmi klasszikusokkal, valamint sok zenével indítja az új évadát a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, amely a saját bemutatók mellett számos vendégelőadással várja közönségét – közölte az erdélyi színház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!