Fotó: Krónika
Szekereken érkező műkincsek
A budapesti Szépművészeti Múzeum anyaga a múlt század elején Bernády György, Marosvásárhely egykori polgármesterének kérésére került ideiglenesen Erdélybe. A városépítő polgármester a negyvennégy nagy értékű munkából tárlatot szeretett volna létrehozni a nem sokkal azelőtt felépült Kultúrpalotában. Az 1913-ban Budapestről Marosvásárhelyre szekérrel érkezett gyűjtemény olyan híres magyar festők alkotásait tartalmazta, mint Barabás Miklós, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly vagy Fényes Adolf. Az első világháború kitörése, majd a trianoni békeszerződés következtében a letétben lévő képek a román állam tulajdonába kerültek. Amikor 1944-ben a magyar hatóságok vissza akarták szállítani a képeket Pestre, a vásárhelyi múzeum akkori igazgatója, Bordy András határozott ellenállásába ütköztek. „Micsoda szerencse, hogy Bordynak volt annyi lélekjelenléte, hogy ellenszegüljön a parancsnak. Ugyanis a képek arra a vasúti szállítmányra kerültek volna, melyet a zalaegerszegi állomáson bombatámadás ért” – állítja a múzeum jelenlegi igazgatója, Soós Zoltán. A magyar állam ezzel a vonattal mentette ki a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum állományának jelentős részét is, amely a világégés áldozatává lett.
Raktárban porosodó Munkácsy
A Marosvásárhelyen rekedt képek sokáig a múzeum raktárában porosodtak. Soós úgy tudja, hogy egyszer Bernády polgármestersége alatt, később pedig valamikor a 60-as években mutatták be őket. Az 1990-es évek végén Simon Endre és Ioan Şulea képzőművész-muzeológusok által megtalált negyvennégy kép anyagából legutóbb Fények és árnyak címmel, 2001-ben nyílt kiállítás. Az akkor időszakosra tervezet tárlat állandóvá alakult át. „Közben úgy döntöttünk, a Kultúrpalota harmadik emeletét az állandó kiállítások színhelyévé alakítjuk át. Az épület egyik szárnyában a magyar, a másikban a román képzőművészeti értékeket szándékszunk bemutatni. Így mindenkit biztosíthatok arról, hogy a Bernády-hagyaték a falon marad” – mondta el lapunknak az igazgató. A festmények mindössze arra a négy hónapos időszakra kerülnek át Magyarországra, amíg a Kultúrpalota múzeumtermeit renoválják. Az anyaországi közönség a szentendrei MűvészetMalomban tekintheti meg a biztosítók által félmilliárd forintra értékelt alkotásokat. Közel száz év után Magyarországon a szépművészet kedvelői olyan alkotásokkal találkozhatnak, mint például Munkácsy Mihály Mosónők, Vaszary János Ádám és Éva vagy Ferenczy Károly Levétel a keresztről című festményei. Mellettük Lotz Károly és Fényes Adolf legértékesebb képeivel, valamint Barabás Miklós ritkaságnak számító műveivel is megismerkedhetnek.
Határtalan tárlat
Sütő Csaba, a Szentendrei Művészeti Alapítvány ügyvivője és a tárlat kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a MűvészetMalomban Határtalanul címmel kétévenként szeretnének kiállítást rendezni a Trianon előtti Magyarország városainak múzeumi gyűjteményeiből. A tárlatokon a legnevesebb magyar alkotók műveit mutatnák be. A Bernády-gyűjtemény után legközelebb a Kassán összegyűjtött, a két világháború között született képzőművészeti remekek lesznek láthatóak.
(repró: Vaszary János: Ádám és Éva, 1900, olaj, vászon, 214,3 x 195 cm, részlet)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok