Összegyűltek a helikoni leszármazottak

Irodalomtörténészek és -kedvelők, erdélyi írók leszármazottai és érdeklődők látogattak a hétvégén a marosvécsi Kemény-kastélyba, hogy részt vegyenek a 16. alkalommal megszervezett Helikoni Leszármazottak Találkozóján.

A budapesti Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum kiállításán Szilvássy Carola, Kolozsvár emblematikus, aktív közéleti tevékenységet folytató személyisége, az első világháború sebészeti különítményének ápolónője, a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Színpártoló Társaság alelnöknője, az Erdélyi Helikon védasszonya, az Óvári Szalon mozgatórugója, az Erzsébet Rend kitüntetettje, a diakonissza mozgalom első számú támogatója ismerhető meg a korabeli dokumetumok, naplójegyzetek, feljegyzések és fényképek segítségével.

„Carola már akkor azokhoz az asszonyokhoz tartozott, akikkel kapcsolatban kénytelen volt mindenki állást foglalni – vagy mellette, vagy ellene. A legújabb divat szerint öltözködött, ízléssel ugyan, de jóval modernebbül, mint mások. Internacionalistának vallotta magát” – idézte báró Kemény Jánost a tárlatnyitón Szebeni Zsuzsa tudományos kutató, a kiállítás összeállítója.

Az évfordulós Tamásiról értekeztek

A marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány minden évben egy-egy író születésének vagy halálának évfordulójára emlékezik a találkozó keretében. Idén az ötven éve elhunyt Tamási Áron előtt tisztelegtek, akiről pénteken emlékkonferenciát, szombaton megemlékezést tartottak a kastélyban, valamint a kastélyparkban álló Helikoni asztalnál. Tamásiról, az íróról, a közszerepet vállaló publicistáról Kántor Lajos, Pomogáts Béla és Dávid Gyula irodalomtörténész, valamint Simon György magyartanár beszélt.

A parkban tartott megemlékezést követően a kastély belső udvarán a marosvécsi Kemény János Általános Iskola diákjai néptáncműsorral léptek a közönség elé, majd egy részletet olvastak fel Tamási Áron Bölcső és bagoly című művéből. A megemlékezésen jelen volt az író szülőfaluja, Farkaslaka küldöttsége is, Albert Mátyás, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke, valamint Major Magda helyi iskolaigazgató. A farkaslaki vendégek az író szülőházának felújításáról, Tamási húga, „Ágnes néni” portájának rendbetételéről, a korabeli bútorok restaurálásáról és a kultúrcsűr létrejöttéről számoltak be, és annak a reményüknek adtak hangot, hogy a Marosvécs és Farkaslaka közötti távolság ezentúl rövidebb lesz, közös rendezvényeket, megemlékezéseket szerveznek, akár a szülőfaluban, akár az erdélyi íróközösség egykori találkozóinak helyén.

Erdélyi emlékek egy francia szigetről

A franciák továbbra is dokumentumregényként olvassák Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényét – mutatott rá előadásában Jeney Éva irodalomtörténész, aki a Kriterion Kiadó által nemrég újramegjelentetett regény születésének nyomába eredve évek óta kutatja a magyar és francia levéltárakban, könyvtárakban, gyűjteményekben az erre vonatkozó adatokat.

A 85 éve elhunyt író legismertebb regényének helyszínen, a franciaországi Noirmoutier-szigetén és annak várában megfordulva kutatókkal, illetve a környék lakóival is beszélt, s egy kiállítás létrejöttét kezdeményezte, amelyet nagy népszerűség övez, és amelyet szeretne Erdélyben is bemutatni. A Kuncz Aladár első világháborús fogságának helyszínein, a várban Kuncz-emléktáblát is avattak, valamint egy film is készült, amelyet a szombati megemlékezésen levetítettek. Jeney Éva azt az épületegyüttest, azokat a létező emlékeket mutatta be, amelyeket Kuncz Aladár megörökített a regényében.