Sokszínűek. A folyton újuló csapat és változatos repertoár teszi különlegessé az UniCante kórust
Fotó: Rab Zoltán
Minden évadban új csapattal, sajátos stílusú és „ízű” repertoárral kezdi el a közös munkát Fekete Miklós, aki 15 éve alapította meg a kincses városban az UniCante Egyetemi Kórust. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem zeneművészeti karán is oktató karvezető az évek során bővülő és formálódó csoportról, a tagok motivációjáról, a vasárnapi ünnepi kóruskoncert különlegességéről beszélt a Krónikának.
2024. június 15., 09:012024. június 15., 09:01
– Milyen céllal, illetve milyen igényekre válaszként jött létre ezelőtt 15 évvel az UniCante Egyetemi Kórus?
– 2009 októberében Egyetemistakórus névvel indultunk, és ahogy a névadás is jelzi, kezdetben Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták voltak a tagjaink. Egy részükkel, a kezdeményező diákokkal korábban már volt szakmai kapcsolatom, amikor a Báthory István Elméleti Líceumban tanítottam őket.
– Az évek során több mint 200 kórustag, a legkülönfélébb szakok hallgatói és végzettjei csatlakoztak a csoporthoz. Mikor kezdett el bővülni a csapat, illetve hogyan találták meg a közös hangot?
– 2010 elején az első fellépésünkkor 25-en énekeltünk, tavaly pedig egy projekt keretében közel 45-en léptünk fel. A kórustagok száma évadról-évadra változik, sőt még tanév közben is, hiszen az órák, vizsgaidőszak is befolyásolja a diákok programját. A csoportnak még most is nagy része egyetemista, de a városban maradt végzettek közül is többen velünk énekelnek, sőt még néha egy-két líceumi tanuló is csatlakozik, tehát ilyen szempontból is változatos az összeállítás. A csatlakozásnak nem feltétele a zenei képzettség, ezért bármilyen szakon is tanult az érdeklődő, ha volt egy kis affinitása a zenéhez, megtalált minket. Ugyanakkor minden ősszel, amikor új csapattal kezdünk el dolgozni,
Fekete Miklós karvezető célja, hogy a kórusnak legyen csapatjellege, és közben minőségi éneklést nyújtson
Fotó: Vakarcs Lóránd
– Milyen visszajelzések érkeztek, mi motiválta a kórustagokat, hogy heti rendszerességgel részt vegyenek a próbákon?
– Az egyetemistáknak számtalan programlehetőségük van a városban, ezért megtiszteltetés számomra, hogy a 15 év alatt több mint 220 ember áldozta a kórusra az idejét. Ez a csoda, amit közösen megtapasztalunk, motiváló tényező, akárcsak a keddi esti izgalmas próbák, vagy a koncertek. A kórustagoknak mondhatni hobbijuk az éneklés, de a rendszeres részvétel egyfajta kötelezettséget is jelent. A vasárnapi koncertünk alkalmából megszólítottuk a korábbi tagokat is, és megkértük őket, hogy osszanak meg egy-két gondolatot kórustapasztalataikról. Volt, aki azt írta, hogy számára örömtréning az együtt éneklés, más pedig
Az örömtréning, öröméneklés kifejezés többször szerepelt a visszajelzések között, és ez jó megerősítés, mert pont ezt szeretnénk, hogy a kórusnak legyen csapatjellege, és közben minőségi éneklést nyújtson.
A Kolozsvári Mátyás Napok visszatérő fellépője az UniCante
Fotó: Vakarcs Loránd
– Az eddigi közel száz fellépésből melyeket emelné ki, és miért voltak ezek fontosak a kórus számára?
– A Kolozsvári Magyar Napokon való fellépések az elmúlt három évből mind emlékezetesek voltak, akárcsak a Hagyományok Háza Ég és Föld elnevezésű projektje keretében adott nagycsütörtöki koncertek. Szintén kedves számunkra A reneszánsz hangja című műsor, amikor 450-500 évet „visszaröppentünk” az időben. A Szélfútta dalocska című előadásunkban magyar szerzők műveit énekeltük, többek között a kolozsvári születésű Orbán Györgyét, akinek alkotásait nagyon szeretjük, ezért többször műsorra tűzzük. Tavaly pedig volt egy nagyon izgalmas jazzprojektünk, amely azért volt érdekes számunkra, mert mi korábban a reneszánsztól a kortárs magyar vagy idegen nyelvű kóruszenéig terjedtünk a repertoár összeállításánál. Bár néha kikacsingattunk ebből a klasszikusabb nézetből, de ennyire messzire nem merészkedtünk el. Általában a vokális jazzt 4-6 ember énekli, ezért óriási kihívás volt, és cseppet sem szokványos ezt 40-45 kórustaggal megvalósítani.
– Miben rejlik a vasárnapi kóruskoncert különlegessége?
– Elsősorban a 15. évadunk zárása ad majd ünnepi, meghitt hangulatot az eseménynek, valamint reményeink szerint 30-40 korábbi tag is velünk fog majd ünnepelni és énekelni. Szintén érdekessége a koncertünknek, amiért a Tükröződések címet is adtuk neki, hogy egyrészt
A repertoár másrészt azért is figyelemre méltó, mert a kiválasztott műveket sajátos módon párba is állítottuk. Bár szerzőjük más, zenei stílusuk is merőben eltérő, mégis ezek a kórusművek ugyanannak a szövegnek, versnek vagy imának különböző zenei megfogalmazásai. Így tükrözi vissza két-két eltérő kórusmű Shakespeare 18. szonettjének üzenetét, a 42. zsoltár Isten-vágyódásának hangulatát, a nagyheti fájdalom érzetét, vagy akár az este, az éjszaka varázslatos hangulatát.
A kolozsvári kóruscsoport az Ég és Föld műsor keretében is énekelt
Fotó: Gáll Melinda
– Hogyan tekintenek a következő időszak elé, milyen célokat tűztek ki maguk elé?
– Elsőként arra törekszünk, hogy jól sikerüljön az ünnepi koncert, és készülünk a Kolozsvári Magyar Napokon való fellépésünkre. A következő kihívás elé pedig ősszel nézünk, amikor kezdődik az új évad és ezzel együtt a csapatépítés. Már most nagyon sok ötlet érik bennem, hogy mit szeretnék megvalósítani, de előbb látnom kell, hogy kivel éneklünk közösen, mert minden évadot az új csapat függvényében tervezünk meg.
Versekkel összekötött zenés rendezvényt tartanak Kolozsváron Mátyás király születésnapja alkalmából február 24-én – közölte a fellépő UniCante Egyetemi Kórus.
Új műfajjal, dzsesszes átdolgozásokkal lép a közönség elé a kolozsvári UniCante Egyetemi Kórus: június 25-én koncerteznek a kincses városbeli Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!