Eddigi történetének valószínűleg legrangosabb, de a benne foglalt tárgyak értékét tekintve mindenképpen a legértékesebb időszakos kiállítását látja vendégül július 30. és szeptember 6. között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.
2015. július 22., 19:502015. július 22., 19:50
A Románia Nemzeti Történelmi Múzeumának kezdeményezésével létrejött, a kulturális minisztérium által támogatott Románia ókori arany- és ezüstkincsei című tárlaton eddig soha nem látott mennyiségben és párosításban tekinthetjük meg az ország határain belül valaha napvilágot látott leggazdagabb és legértékesebb régészeti emlékek színe-javát. A kiállításon szereplő összesen 1004 tárgy egy része a szervező bukaresti intézmény történeti kincstárából származik, míg a többi, mintegy 800 arany- és ezüsttárgyat összesen 31, a kiállítás létrejöttében együttműködő vidéki múzeum gyűjteményéből válogatták össze. A tárlat kiemelkedő gazdagságú leletegyüttesei között láthatók a Székely Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményében őrzött, Kr. e. 1. századi, petőfalvi és szilágysomlyói ezüstkincsek is.
A rézkortól a népvándorláskorig, vagyis a Kr. e. 5. évezred második felétől a Kr. u. 7. századig terjedő, több ezer éves időszakot átfogó tárgyak szó szerint káprázatos módon mutatják be a nagy történelmi korok nemesfémművészetét. Megismerhetjük és közelről csodálhatjuk meg a kelet-európai régió legkorábbi aranyleleteit, a bronzkori és kora vaskori ékszerek, fegyverek, kincsek sokaságát, a szkíta, dák, görög és római ötvösség termékeit, de nem hiányoznak a kiállításból az olyan, világszerte nevezetes és egyedi népvándorláskori emlékek sem, mint a germán eredetű gótoknak tulajdonított pietroasai kincs vagy az Apahidán és Szamosfalván felfedezett, pompás gepida fejedelmi sírleletek. Szakszerű magyarázó szövegek és igényes illusztrációs anyag segítségével megismerkedhetünk a korai ötvösség történeti, technikai és művészeti hátterével. A különféle arany és ezüst ékszerek, edények, fegyverek, lószerszámdíszek, pénzek elterjedése, mennyisége, előkerülési körülményei, formáik és díszítésük sokrétű jelentéstartalma ugyanakkor beszédesen árulkodik az adott korszak emberének gazdasági és társadalmi helyzetéről, ízléséről, viseleti szokásairól, a jelenvaló és transzcendentális világgal kapcsolatos hiedelmeiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!