Ókori kincsek Sepsiszentgyörgyön

A Románia Nemzeti Történelmi Múzeumának kezdeményezésével létrejött, a Kulturális Minisztérium által támogatott Románia ókori arany- és ezüstkincsei című tárlaton eddig soha nem látott mennyiségben és párosításban tekinthetjük meg az ország határain belül valaha napvilágot látott leggazdagabb és legértékesebb régészeti emlékek színe-javát. A kiállításon szereplő összesen 1004 tárgy egy része a szervező bukaresti intézmény Történeti Kincstárából származik, míg a többi, mintegy 800 arany- és ezüsttárgyat összesen 31, a kiállítás létrejöttében együttműködő vidéki múzeum gyűjteményéből válogatták össze. A tárlat kiemelkedő gazdagságú leletegyüttesei között láthatók a Székely Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményében őrzött, Kr. e. 1. századi, petőfalvi és szilágysomlyói ezüstkincsek is.

A rézkortól a népvándorláskorig, vagyis a Kr. e. 5. évezred második felétől a Kr. u. 7. századig terjedő, több ezer éves időszakot átfogó tárgyak szó szerint káprázatos módon mutatják be a nagy történelmi korok nemesfémművészetét. Megismerhetjük és közelről csodálhatjuk meg a kelet-európai régió legkorábbi aranyleleteit, a bronzkori és kora vaskori ékszerek, fegyverek, kincsek sokaságát, a szkíta, dák, görög és római ötvösség termékeit, de nem hiányoznak a kiállításból az olyan, világszerte nevezetes és egyedi népvándorláskori emlékek sem, mint a germán eredetű gótoknak tulajdonított pietroasai kincs vagy az Apahidán és Szamosfalván felfedezett, pompás gepida fejedelmi sírleletek. Szakszerű magyarázó szövegek és igényes illusztrációs anyag segítségével megismerkedhetünk a korai ötvösség történeti, technikai és művészeti hátterével. A különféle arany és ezüst ékszerek, edények, fegyverek, lószerszámdíszek, pénzek elterjedése, mennyisége, előkerülési körülményei, formáik és díszítésük sokrétű jelentéstartalma ugyanakkor beszédesen árulkodik az adott korszak emberének gazdasági és társadalmi helyzetéről, ízléséről, viseleti szokásairól, a jelenvaló és transzcendentális világgal kapcsolatos hiedelmeiről.