2011. szeptember 12., 12:032011. szeptember 12., 12:03
A rózsa neve Umberto Eco első regénye volt, amelynek világszerte nagy sikere lett a könyvből 1986-ban forgatott filmnek is köszönhetően. Csak a regény olasz nyelvű kiadásából hat és fél millió példány kelt el. A bolognai egyetem nyugalmazott szemiotika professzorának művét negyvenhét nyelvre fordították le. A Le Monde francia napilap a 21. század alapolvasmányai közé helyezte. „Harminc év alatt több hibát is észrevettem a könyvemben, ezeket javítottam ki” – nyilatkozta Umberto Eco az olasz újságoknak, tagadva azokat a feltételezéseket, miszerint a mai tudatlan internetes generációnak írta volna át könyvét –egyszerűbb nyelvezettel. Az El País spanyol napilap úgy fogalmazott, Eco a minus habens, vagyis a történelmi-filozófiai ismeretek nélküli ostobáknak szóló verziót szerkesztette meg.
„Nem írtam át az eredetit. Eltüntettem az ismétléseket, javítottam az elbeszélés ritmusán, pontosítottam a könyvtáros arcának leírását” - magyarázta Eco. Elárulta, harminc éven át szégyellte, hogy az 1980-ban megjelent könyv középkori latin növényleírásai között a cikóriát összekeverte a tökkel és paprikát említett, amikor azt Európában még nem is ismerték.
Az új kiadásban a regény bőséges latin idézetei kommentárt kaptak. Eco elmondta, az amerikai fordítók hívták fel a figyelmét arra, hogy az olasz olvasókkal ellentétben az amerikaiak számára „a latin olyan mintha magyar lenne, érthetetlen”. Tanulságos volt ennyi idő után újraolvasnom saját regényemet, a többi művemet is javítani fogom – hangoztatta Eco.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok