Kínai legendák ihlette nagyszabású produkció a váradi színházban

– mondta Czvikker Katalin főigazgató.

Anca Bradu szerint a produkcióban résztvevő színészek emberfeletti munkát végeznek. „Színházi munkáim során ritkán tapasztalok olyat, hogy egy társulat művészei ilyen egyenletes teljesítményt nyújtsanak egy olyan feszített munkatempójú próbafolyamatban, amelyet Brecht szövegének komplexitása megkíván. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy jó kondíciójú, nagy potenciállal rendelkező színészekről van szó, akiket munkabírásuk és változatos színészi eszköztáruk alapján a legjobb erdélyi társulatok közé sorolhatunk” – fogalmazott a rendező.

A témaválasztásról a rendező elmondta: „A kaukázusi krétakör Brecht munkásságának egyik legerőteljesebb alkotása, ennek ellenére nagyon keveset játsszák a színházak, azért, mert első pillantásra nagyon bonyolult darabnak tűnik, és nagy szereposztást igényel. Ennek ellenére a dráma alapvető konfliktusa és tanulsága egyaránt hozzáférhető a nagyközönség számára.”

A krétakör példázata a régi salamoni bölcsességből ered, amelynek az alapkérdése az, hogy kié a gyerek, amikor két anya vitázik róla: azé az anyáé, aki megszülte, vagy azé az anyáé, aki felnevelte és aki az életét áldozta érte? Ennek az ősi történetnek rendkívül sok aktuális rétege van, hiszen kultúráink közötti sokféleségről, valamint a kegyetlenség és igazságosság örök harcáról beszél – részletezte Anca Bradu.

Andra Bădulescu Vișniec díszlet- és jelmeztervező elmondta, a színpadi látvány megalkotásában részben a német expresszionizmust, részben pedig a közel-kelet folklórhagyományát használta inspirációs forrásként.

– magyarázta a tervező. Mint Mălina Andrei koreográfus kifejtette, az előadásban a szöveg és a mozgás egymással szimbiózisban létezik, az összetett mozgásformák kivitelezésében a színészek olyan koncentrációról és összhangról tettek tanúbizonyságot, amely prózai társulat esetében nem szokványos teljesítmény.