Sepsiszentgyörgyön ugyanis évek óta közös épületen osztozik a Tamási Áron Színház és az Andrei Mureşanu Színház, ami akaratlanul is zavarja mindkét társulat munkáját, próbafolyamatait és előadásait. Ennél is kényelmetlenebb a Háromszék Táncegyüttes helyzete: ők a Szakszervezetek Művelődési Házában bérelt teremben és irodákban kaptak helyet, ahol a belső tér alkalmatlan a tánccsoport működésére, ráadásul az esti órákban és hétvégén próbákat sem tarthatnak. A három fontos intézmény gondjainak megoldására Antal Árpád a Művész mozi épületét szemelte ki: amint az ingatlan a város tulajdonába kerül, a belső teret átalakítják, és ide költöztetik vagy a román színtársulat, vagy a táncosok székhelyét. Annak függvényében, hogy melyik intézmény veszi birtokba az épületet, a város költségén átalakítják a jelenlegi színház melletti műhelyeket, szintén a székhelygondok megoldásának érdekében. Az infrastrukturális újratervezésen túl a polgármester a színészek és a táncosok költségeit is optimalizálná. Véleménye szerint jelenleg a színházak túl költséges apparátust tartanak fenn: külön titkárnőket, könyvelőket, világosítókat, hangosítókat foglalkoztatnak az intézmények, holott ezeket a feladatköröket akár össze is lehetne vonni. Az átalakítás előtt álló kulturális intézmények vezetői egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a polgármester terveit illetően. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője szerint még nem döntötték el, hogy a mozi vagy az átépített műhelyek felelnek meg inkább céljaiknak. Megjegyezte, ha valóban sor kerül rájuk, akkor az átalakításokat nagyon körültekintően kell elvégezni, hiszen azok valószínűleg a következő száz esztendőre szólnak. Florin Vidamsky, a román színház vezetője azt hangsúlyozta, a külön székházzal az önálló apparátust is meg kell tartani. „Ha végre lesz saját próba- és előadótermünk, nem várhatjuk, amíg a Tamásiból átjön a világosító vagy a kellékes” – magyarázta az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok