Mindennapok közvetítője

Ki vetette fel először a kulturális központ létrehozásának ötletét?
n A központ létrehozásának ötlete még Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyik erdélyi látogatásán merült fel, és az ötletgazda Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke volt. A megvalósítást sajnos több dolog hátráltatta, így például a jogi hátteret biztosító kormányközi megállapodás megszületése, valamint annak ratifikálása, amely csak idén májusban következett be. Mára azonban már elmondható, hogy minden jogi akadály elhárult, és 2006. november 29-én megkezdi munkáját a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja.
A kulturális intézetek célja a magyar kultúra népszerűsítése külföldön, Magyarországtól távolabb eső országokban is. Milyen feladatokat lát majd el az intézmény Háromszéken?
n A nagyvilágban működő 18 magyar kulturális intézethez viszonyítva a sepsiszentgyörgyi intézmény sajátos helyzetben van, hiszen a magyar kulturális intézetek alapfeladata a magyar kultúra bemutatása az adott országban. Ezzel szemben itt többségében magyarok által lakott régióban, a Székelyföldön működik majd. Ezért is fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy a sepsiszentgyörgyi – a Bukaresti Magyar Kulturális Intézettől eltérően – nem klasszikus kulturális intézet lesz, hanem a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, amely elsődleges feladatának tekinti a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájának bemutatását. Célunk a magyarországi és a Kárpát-medencei magyar kulturális párbeszéd felerősítése. Az említett sajátosságokból adódóan a kulturális rendezvények szervezésén, menedzselésén túl szeretnénk olyan szakpolitikai előadás-sorozatokat szervezni, amelyek közelebb visznek történelmünk, irodalmunk, de a Kárpát-medence más régióiban élő magyarság mindennapi életének megismeréséhez is. Akár román nemzetiségű történészeken keresztül ütköztetni ezeket a véleményeket, és egyfajta vitasorozatot generálni.
A magyar és román kormány megállapodása a kölcsönösség elve alapján jött létre, vagyis mindkét országban lehetővé teszi egy-egy területi fiókintézmény megnyitását. Magyarországon mikor és hol nyílik meg a Román Kulturális Intézet?
n Természetesen a román állam is szeretne Magyarországon nyitni egy társintézményt, de ennek szervezéséről vagy megnyitásáról egyelőre nincs információm. Legutóbbi értesüléseim szerint Gyulán tervezték a létrehozását, de mivel ott múlt pénteken megnyitották a román főkonzulátust, elképzelhető, hogy a kulturális intézet máshol kap helyet.
Székelyudvarhelyen született, másfél évtizede Magyarországon él, ahol már több kormányzati intézményben is dolgozott. Kihívást jelent-e számára a sepsiszentgyörgyi központ igazgatása?
n Nagy kihívás, és kifejezetten örülök annak, hogy az eddigi munkám során szerzett tapasztalataimat, kapcsolataimat itt is kamatoztathatom. Az elmúlt tíz évben a határon túli politikával, a magyar–magyar kapcsolatokkal foglalkoztam: 1996–98-ig a Miniszterelnöki Hivatal külső munkatársaként, 1998-2002-ig a Magyar Országgyűlés parlamenti szakértőjeként, majd 2003-tól az Illyés Közalapítvány budapesti irodaigazgatójaként. Bár lett volna lehetőségem, hogy erről az útról letérjek, de ez a kérdéskör foglalkoztat, és nagyon örülök, hogy továbbra is ez a feladatom. A sepsiszentgyörgyi intézetet jelenleg az igazgató mellett egy munkatárs működteti, de hosszú távon szeretnék még néhány embert alkalmazni.
Milyen kapcsolatokat sikerült kiépíteni a székelyföldi művelődési intézményekkel, illetve terveznek-e együttműködést a többi kulturális intézettel?
n Úgy vélem, hogy nagy dolgokat csak közösen lehet megvalósítani. A központnak be kell ékelődnie a meglévő erdélyi kulturális intézmények sorába, csak velük és a civil szervezetekkel közösen valósíthat meg minőségi programokat. Ide sorolnám a többi magyar kulturális intézettel való együttműködést is, hiszen a New Yorkban, Párizsban, Berlinben, Pozsonyban, Prágában, Stuttgartban működő intézetek vezetőivel kialakított baráti kapcsolat lehetővé teszi, hogy akár olyan rendezvénysorozatot is szervezzünk, amely New Yorkban indul, és az említett helyszíneken át Kairóban vagy Delhiben ér véget. Ez mindannyiunknak célszerűbb, hiszen így egyszerűbb és olcsóbb a szervezés, ugyanakkor Sepsiszentgyörgy és Erdély is az Európa fővárosaiban zajló magyar kulturális vérkeringés része lehet.