Minden eddiginél gazdagabb kínálat a vásárhelyi könyvvásáron

Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke megnyitó- beszédében a vásár Marosvásárhely kulturális életében betöltött szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, a város könyvbarát közönségének köszönhetik azt, hogy a rendezvény „nagykorúvá válhatott”. „A vásár kezdeti célja az volt, hogy a régió könyvbarátainak bemutassuk az európai könyvnyomtatás színvonalát, az itteni kiadókat pedig arra ösztönözzük, hogy felzárkózzanak ehhez a szinthez” – hangsúlyozta Káli Király István, aki megjegyezte, „a rutinvakság bűnébe estek”,  úgy érezték, hogy újítaniuk kell, ezért keresték meg a Marosvásárhelyi Kulturális Központ fiatal csapatát, hogy segítsenek a vásár megszervezésében.

Gáspárik Attila, a könyvvásár házigazdája, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója felidézte azokat az időket, „amikor még nadrágszárban kellett becsempészni a könyveket az országba”. Hangsúlyozta: amíg a városnak nem lesznek színvonalas kiállítótermei, a színház ajtaja mindig nyitva áll az ilyen kezdeményezések előtt.

A vásár egyik újdonsága, hogy a szervezők szellemi védnököt választottak – ezt a szerepet idén a Látó című vásárhelyi szépirodalmi folyóirat tölti be, amelynek nevében Kovács András Ferenc, a lap főszerkesztője beszélt a vásár megnyitóján. „Lényegesnek tartom, hogy valamiféleképpen megtaláljuk önmagunkat a szavakban, minden olvasó megtalálja a könyvét, a könyvében a versét, a novelláját, az esszéjét” – jelentette ki Kovács András Ferenc, aki azt is hangsúlyozta, nem kíván semmi okosságot mondani, hisz „semmit nem tudunk a könyvről, a könyv tud rólunk, ha olvassuk”.

Lassan hagyománnyá válik, hogy a könyvvásár alkalmával a Romániai Magyar Könyves Céh életműdíjat ad át, az erdélyi kiadókat tömörítő szervezet idén Jánosházy György költőt, műfordítót tüntette ki, akiről Markó Béla költő mondott méltató beszédet. „Alapvetően, természetesen jó értelemben véve egy korszerűtlen ember, egy korszerűtlen költő. A céh egy korszerűtlen művet és embert mutat fel nekünk. Azt a 91 éves embert, aki tudásom szerint világéletében éppen olyan korszerűtlen ember volt, mint Shakespeare” – fogalmazott laudációjában Markó.

„Arra bátorít ez az életműdíj, hogy kilencven évvel a vállamon az utolsó leheletig folytassam korszerűtlenségem” – válaszolt a méltatásra Jánosházy György, az életműdíj átvételekor. Az elmúlt évek hagyományához híven a Szép Könyv-díjat idén is három kategóriában osztották ki. A gyerekkönyvek kategóriában a Koinónia Kiadó kiadványát, Balázs Imre József Blanka birodalma című könyvét díjazták. A szépirodalmi kategória nyertese a Bookart Kiadó gondozásában megjelent Piero Bianconi-könyv, a Családfa, a művészeti album kategóriában pedig a Könyv, grafika, könyvművészet Erdélyben (1919–2011) című Kriterion-kiadvány bizonyult a legszebbnek.