Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője
Fotó: MTI/archív
Megszűnik a nagyváradi Várad folyóirat önálló intézményi státusza január elsejétől. A kulturális kiadvány főszerkesztője hétfőn sajtótájékoztatón számolt be a lapot érintő várható változásokról.
2020. december 14., 17:472020. december 14., 17:47
2020. december 14., 20:152020. december 14., 20:15
A kulturális folyóiratokat is érinti a Bihar Megyei Tanács pénzügyi megszorításokat célzó átszervezése: mind a Várad, mind a Familia beleolvad a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtárba, amelynek részlegeként folytathatja tovább működését – hangzott el hétfőn a Várad folyóirat nagyváradi szerkesztőségében tartott sajtótájékoztatón. Szűcs László, a Várad főszerkesztője értékelte eddigi tevékenységüket, és ismertette az egyelőre még írásba foglalt határozattal meg nem erősített, de szóban már ismertetett várható változásokat.
Az életünket március óta beárnyékoló vírusveszély miatt nem sikerült az idén ősszel megtartaniuk a hagyományos HolnapFestet, illetve a Könyvmaratont. A megbetegedések száma nem enyhült, ezért
szerdától karácsonyig pedig az Illyés Gyula Könyvesboltban lesz egy könyvsarok, ahol az új kiadványaikkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A sajtóeseményen elhangzott, jól halad a város Váradvelence elnevezésű részén, a római katolikus egyház tulajdonában lévő kultúrház átalakítása. A megyei önkormányzat által fenntartott Várad kulturális folyóirat a román–magyar határ menti együttműködési program keretében nyert uniós támogatást a kultúrház felújítására. Szűcs László rámutatott, ha a Várad folyóirat megszűnik, nem tudni, az egyház hogyan dönt a tulajdonában lévő ingatlanról.
A tulajdonképpeni feloszlatás Szűcs szerint „súlyos támadásnak” minősül, hiszen nem egy intézményt érint, hanem mondhatni mindent, ami a nagyváradi kultúra összetevő eleme. Közölte, a jelenlegi 7,5 állásból hárommal maradna a szerkesztőség a megyei önkormányzat elé terjesztett határozattervezet szerint, a maradók pedig minden lehetőséget megragadnak a tiltakozáshoz abban a reményben, hogy a kultúra „fogyasztóinak” a szolidaritására is számíthatnak.
A Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen még meghirdették a Tabéry Géza-novellapályázatot, idén is a Boka László meghatározta témakörökben. Ugyanakkor a héten megjelenik a Várad és a Biharország havilapok decemberi száma, a már említett HolnapFest és Könyvmaraton közös online rendezvényén pedig bemutatják a napokban megjelent két új könyvet: Bíró Árpád Levente Első felvonás című drámakötetét, illetve az Élő Várad antológia második kötetét. Ez utóbbi érdekessége, hogy az első kötetben öt, a mostaniban viszont már nyolc fiatal váradi alkotó szerepel. A változás állítólag január 1-től lép majd életbe, de addig még sok minden történhet. Szűcs László a munkatársai nevében is ígérte, hogy az eddigi munkájukra nem hoznak szégyent sem a közelebbi, sem a távolabbi jövőben.
A szeptemberi önkormányzati választásokon a Bihar megyei tanács elnökévé választott Ilie Bolojan liberális politikus nagy feltűnést keltett azzal, hogy októberben felére csökkentette a Bihar megyei tanács alkalmazottainak számát. Az önkormányzatot az elmúlt ciklusban az RMDSZ színeiben megválasztott Pásztor Sándor vezette. 2012-ben a Maros megyei önkormányzat akkor megválasztott vezetője, Ciprian Dobre próbálkozott a Látó folyóirat intézményi önállóságának megszüntetésével és a Maros megyei könyvtárba olvasztásával, de a tiltakozást látva elállt szándékától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!