
Vasárnap délutánig látogatható Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota második emeleti kiállítótermeiben a Mantegna, Dürer, Hogart – A budapesti Szépművészeti Múzeum legszebb rézmetszetei című kiállítás.
2016. február 25., 13:562016. február 25., 13:56
A világszínvonalú tárlat a rézmetszés legnagyobb mestereinek 87 remekművén keresztül mutatja be a legkorábbi mély nyomású sokszorosító technikát, a rézmetszést. „Népszerűnek bizonyult a kiállítás, amelyet az utolsó héten egyre többen látogatnak” – mondta a lapunknak Soós Zoltán múzeumigazgató.
Pontos számadatról még nem tudott beszámolni, jövő héten összesítik a látogatók számát. A kiállításon látható legkorábbi lapok a 15. század második felében készültek, a felhozatal a 18. században készült művekkel zárul, négy évszázad művészeti termését áttekintve. A rézmetszés történetét a legkiválóbb itáliai, német, németalföldi, francia és angol mesterek munkáin keresztül ismerhetik meg a látogatók. A tárlatot – amely vasárnapig reggel 9 és délután 4 óra között tart nyitva – magyar, román és angol nyelvű katalógus kíséri. Egy belépő ára felnőttek részére 12 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 6 lej. A belépővel a Kultúrpalota valamennyi kiállítása megtekinthető.
Nem ez az egyetlen érdekes kiállítás azonban, amire Marosvásárhelyen figyelni érdemes. Csütörtökön délután 1 órakor a Maros Megyei Múzeum és a szebeni Brukenthal Nemzeti Múzeum közös szervezésében a marosvásárhelyi várban megnyílik a Nagyszeben város középkori és újkori fegyvertára című kiállítás, amely a város fegyvergyűjteményének legjellegzetesebb fegyvereit és katonai felszereléseit tárja az érdeklődők elé.
A Magyar Királyság keleti részén, a határvidéken húzódó földrajzi fekvéséből adódóan Nagyszeben városában hatalmas mennyiségű harcászati eszköz halmozódott fel. A 13. századtól a 17. századig épített, földsánccal, palánkkal, bástyákkal és tornyokkal erődített falgyűrűk és védelmi övezetek szerepe a város lakóinak védelme volt. A nagyszebeni erődítményrendszer fejlődése során mindig az adott korszak hadászati követelményeihez igazodott.
Ugyancsak csütörtökön délután 5 órakor a várban Ughy Levente a&? című tárlata nyílik meg a Maros Megyei Múzeum szervezésében. A kiállításon Ughy Levente szobrai és domborművei, grafikái és festményei, faragványai és üvegből készült alkotásai tekinthetők meg.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!