Magas hegyről foly le a víz

A mára hagyományossá vált találkozót 1990-ben Könczei Árpád koreográfus, zeneszerző kezdeményezte, hogy megfelelő körülmények között, szervezetten végezhessék a népdal- és néptáncgyűjtést. Korábban az is előfordult, hogy egy évben két népzenei találkozót is sikerült megszervezni, az utóbbi években azonban egyre nehezebb pénzt találni erre. A pénzhiány az oka annak, hogy míg az első találkozókra három-négy tájegység hagyományőrzőit hívták meg, néhány éve csupán egy térségből látnak vendégül adatközlőket. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi az egyetlen átfogó néptánctalálkozó Erdélyben. Tavalyelőtt a mezőségi hagyományőrzőket látták vendégül, az elmúlt esztendőben a kalotaszegi táncok és dalok voltak a találkozó középpontjában, idén pedig a Küküllőmente nyolc településéről várnak adatközlőket. Ivácson közölte, a Háromszék Táncegyüttes az idei évadot is küküllőmenti témájú előadással, a Csávási Balladával indította, nem véletlen tehát, hogy a találkozót is ebben a jegyben rendezik. Így Magyarszentbenedekről, Szásznagyvesszősről, Magyarsüllyéről, Küküllődombóról, Szászcsávásról, Haranglábról, Vámosgálfalváról és Magyarsárosról hívtak vendégeket.

Szászcsávásról a magyar adatközlők mellett a világhírű szászcsávási cigányzenekar érkezik a találkozóra. „Nem véletlenül irányul figyelmünk Szászcsávásra, hiszen ez talán az egyetlen kelet-európai falu, ahol az egyházi ötszólamú éneklés folklorizálódott, és ebben a népies formában a mai napig fennmaradt. A helyi kórusban a szólamok apáról fiúra öröklődnek, és ez a szokatlan népi zenei kultúra az egész település kulturális életére kihatott. Nem csoda, hogy ebből a faluból indult diadalútjára a világhírű szászcsávási zenekar. A közösség zenei elvárása a helyi prímásokkal szemben eleve olyan magas volt, hogy aki Szászcsáváson megállta a helyét a bandában, a világ bármely koncertszínpadán is állta a sarat” – mondta a szervező. Ivácson László a tavalyi találkozó alkalmával még arra panaszkodott, hogy a falvakon már egyre kevesebben ismerik a dalokat, a táncokat. Most viszont úgy látja, több küküllőmenti faluba is került két-három olyan fiatal pár, aki az idősebbektől elkezdte „viszszatanulni” a népdalkincset. A koreográfus szerint feltétlenül szükség van az adatgyűjtésre, mert „a falvakon utolsó óráit éli a hagyományőrzés”, néhány év múlva a rögzített anyag alapján éleszthetők újra az elfeledett mozdulatok, dallamok. A Háromszék Táncegyüttes az elmúlt évek néptánctalálkozói során ezernél több hagyományőrzőtől közel százórányi anyagot vett filmre. Szentgyörgyön pénteken 13 órától a Guzsalyas játszóház várja a gyermekeket, majd a Százlábú gyermek-néptáncegyüttes fellépése következik, akik moldvai és felcsíki táncokat mutatnak be. Zenél a Folker együttes, Kelemen Fruzsina pedig balladát énekel. Ugyancsak pénteken, 19 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában láthatja a közönség a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes előadását. A Nagy Olga-gyűjtések alapján készült Paraszt Dekameron székely népzene- és néptáncmotívumokat vonultat fel. A szombati gálaesten fellépnek a meghívott hagyományőrzők, a Pipacsok és a Háromszék együttes. Mindkét est táncházzal zárul.