Love&Money vagy csak Money?

David és Jess tragédiába fulladó házasságával a szerző nem csupán az emberi kapcsolatok értékvesztését kívánja példázni. Dennis Kelly a lét alapvető kérdéseit teszi fel a nézőknek, arra kíváncsi, milyen értelemmel, tartalommal tudja megtölteni életét a modern nyugati ember. A darab szereplői nincsenek birtokában a válasznak, jobban mondva nem tudatosult bennük. Ők azzal, a társadalom által minden úton-módon beléjük sulykolt hittel ámítják magukat, hogy „ez az egész, (...) mindez rendben van”, ámbár szívük mélyén érzik, valami hiányzik. „Az élet egy nagy geci, és még meg is öregszünk” – fogalmazza meg életérzését brutális őszinteséggel az egyik szereplő.
A Love&Money-ból valószínűleg soha senki nem próbál meg látványszínházat csinálni. Kelly minden egyes szavának helye és súlya van, a mondatok pörölyként zúzzák a társadalmi konvenciók falát, rámutatván, hogy a szépen dekorált falak mögött üresség tátong, amit pénz, siker, formális párkapcsolat nem, csupán emberi érzelmek, és a szeretet képes kitölteni. Göttinger Pál rendezői koncepciója hibátlanul simul rá Kelly szövegére: a mozgás, a gesztusok finomak, visszafogottak, nincs fölösleges póz. A szereplők nem játszanak rá a „hálás” szövegrészekre, minden egyes trágár szó természetesen hangzik, életízük van. A Bagoly Zsuzsa által elképzelt színpadkép jól illeszkedik a darab szelleméhez és a rendezői koncepcióhoz, egy, a fehér szín által dominált, steril, jól működő, ámde lelketlen világot varázsol a nézők elé. A Nézőpont Színház társulata (Kroó Ádám, Tamás Kinga, Magyari Tekla és Viola Gábor) a Love&Money előadásaira kiegészült két magyarországi színművésszel, Bartsch Katával és Elek Ányossal. A rendező, valamint Várady Zsuzsa fordító-dramaturg szintén magyarországiak.

Pengő Zoltán