Nemes András Csaba (jobbra) új utakat keresett
Fotó: Horváth László/Facebook
Nemes András Csaba kolozsvári képzőművész Őseink útján című kisplasztikai kiállítását nyitották meg Magyarország kincses városbeli főkonzulátusán.
2019. április 26., 10:522019. április 26., 10:52
Nemes András Csaba kincses városbeli képzőművész neve nem hangzik túl ismerősen, inkább mostanság ismerkednek vele még a kolozsvári művészberkekben is. A tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon megnyílt első önálló kiállítása az Uránia-palotában nagy sikernek örvendett, s a tárlatot később a Donát úti református egyházközség nemrég befejezett parókiaépületének közösségi termében csodálhatta a közönség. Az akkori házigazda, Bibza Gábor esperes emlékszik, hogy
Fotó: Essig József
Pontosan hét darab – mint tudjuk, a számmisztikának különleges szerepe van a mondák, mesék világában – 30–40 centiméteres égetett anyagszobrocska. Kecskés Tibor konzul, s egyben házigazda köszöntő szavai és Bibza Gábor felvezetése után Egyed Emese méltatja a munkákat – ha jól érzékelem a ritmusát, szabad versben, ahogy egy igazi költőhöz illik.
Megidézi a sámánizmus hiedelemvilágát (Monyók), a középkori énekmondókat (Regös), a Fehérlófia mitikus alakját (az azonos nevű kisplasztika kapcsán). (S arról is szól a fáma, hogy Egyed Emese költő, irodalomtörténész tavaly Kalotaszegen a zsoboki alkotótáborban ismerte meg Nemes Csabát, aki saját bevallása szerint nem a szavak embere, amire Emese azzal nyugtatta meg, hogy amennyiben szavakra van szüksége, rá bizton számíthat – így esett ezúttal műkritikusi kenyérbe.)
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa/facebook
Végre közelebbről is megtekinthettük az alkotásokat. Valamennyi szobor talapzatán hangulatában, tematikájában odaillő, rövid, lírai kísérőszöveg található, amelyet a szobrász fia, Nemes Zsolt jegyez – külön ajándék. A különböző égetési technikáknak – raku technika, mint megtudtam – köszönhetően az agyagszobrok némelyike úgy hat, mintha bronzból lenne kiöntve (Hadúr, Ősapám) – itt-ott még a patina is felsejlik rajta –, vagy ébenfából lenne kifaragva (Emese álma), az öreg sámánnak meg mintha fehérben játszana a hosszú szakálla. S talán ez utóbbi, a dinnyepózban guggoló, agg Monyók lopta be leginkább magát a nézők szívébe.
Jakab Márta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!