Bár a hírek arról szólnak, hogy az újabb olyan folytatás, amely egy klasszikus hollywoodi kultuszfilm népszerűségét próbálja meglovagolni, keményen beleállt a földbe az Egyesült Államokban, ez ne tévesszen meg senkit: a Szárnyas fejvadász folytatása, a Szárnyas fejvadász 2049 korántsem annyira pocsék alkotás.
2017. november 04., 13:182017. november 04., 13:18
2017. november 05., 13:562017. november 05., 13:56
A beszámolók szerint egyrészt a közel háromórás vetítési idő, másrészt a lassú tempó miatt sokan azok közül is elhagyják már jóval a vége előtt a vetítőtermeket, akik amúgy megvették a jegyet, de hát korabeli visszaemlékezések szerint már az 1982-es eredeti sem volt kasszasiker, sőt bukott a mozipénztárakban.
Már csak azért sem, mert a sci-fi irodalom mestere, Philip K. Dick regényéből született, és, ellentétben számos későbbi, Dick műveiből készült adaptációval, nem azzal akarták a fényét „emelni”, hogy felturbózzák egy rakás látványos akcióval és szirupos-sablonos fordulattal. A film egy igazi noir történet, ami történetesen a jövőben – az akkor még távolinak tűnő 2019-ben – játszódik, és a noir detektívtörténetek hangulati és műfaji elemeit akkor újszerű húzással a japán mangák látványvilágát idéző, komor, falanszterszerű, indusztriális közegbe helyezte.
Csakhogy míg az első részben az emberek elleni lázadás miatt minden, a Földön tartózkodó replikáns – azaz különböző feladatok elvégzésére mesterséges úton létrehozott, amúgy tökéletesen emberi külsővel bíró entitás – kiiktatandó ellenség, itt már maga a főszereplő, a Ryan Gosling által játszott K nyomozó is replikáns, csak éppen egy újabb, ezúttal legális sorozat terméke. A dolga pedig az, hogy a régi, illegálissá nyilvánított replikánsok hollétét kinyomozza, és levadássza őket.
A lassan hömpölygő történet során K olyan nyomra bukkan, amely alapjaiban rengetheti meg az emberek és a replikánsok közötti viszonyt, teljesen felborítva az addigi társadalmi rendet, hiszen kiderül, hogy a mesterséges életformák közelebb állnak az emberhez, mint valaha is gondolták. Nyomozni kezd, de ahogy az ilyenkor lenni szokott, a rendőrség mellett a replikánsokat gyártó Tyrell konszern helyét átvevő óriáscég vezetője, Niander Wallace is érdeklődni kezd a történelmi jelentőségű felfedezés iránt, ezért versenyfutás kezdődik az egyszerű, kötelességtudó nyomozó és a magát istennek képzelő nagyiparos, illetve annak K-hoz hasonlóan replikáns jobbkeze között.
A sztori közvetlenül kapcsolódik az első részhez, a 82-es történet főszereplője, Rick Deckard és replikáns szerelme, Rachael kapcsolatát, illetve annak következményeit taglalja. Maga Deckard – illetve az őt játszó Harrison Ford – is feltűnik, hiszen ő a rejtély megfejtésének a kulcsa.
Durva kontraszt, hogy a Wallace segítőjeként tevékenykedő női replikáns, Luv viszont úgy teljesíti gondolkodás nélkül emberi gazdája parancsait, hogy közben folyamatosan a replikánsok felsőbbrendűségét hirdeti. A film látványvilága az első részét idézi, persze ma már a kötelező CGI-technológia felhasználásával. Csak éppen a közeg még lelombozóbb és kilátástalanabb, a környezet még sivárabb, a falanszter pedig még falanszterszerűbb.
és nemcsak a 82-es filmben is magyarul megszólaló Gaff szájából. Bár a történet valóban lassú, nem nevezhető igazán vontatottnak, igaz, a majdnem háromórás vetítési idő sem teljesen indokolt. A sztorit számos jó ötlet dobja fel – például K virtuális hologrambarátnője –, és bár a végére meglehetősen pátoszossá válik, és azért a tempó fokozása érdekében akciójelenetekkel is jócskán „kistafírozták”, nem vádolható azzal, hogy kimondottan méltatlan folytatása az eredetinek.
A lezárás pedig azt vetíti előre, hogy a szárnyas fejvadászok és Rick Deckard története nem biztos, hogy ezzel a folytatással ér véget.
Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049 – amerikai sci-fi, 164 perc, 2017). Rendezte: Denis Villeneuve. Szereplők: Harrison Ford, Ryan Gosling, Jared Leto, Ana de Armas, Sylvia Hoeks, Robin Wright, Dave Bautista. Írta: Philip K. Dick ötlete alapján Ridley Scott, Hampton Fancher, Michael Greenburg. Kép: Roger Deakins. Zene: Hans Zimmer, Benjamin Wallfisch. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
szóljon hozzá!