Kós Károly nyomdokain

A kiállítás megnyitóján Köllő Miklós műépítész szakszerű tárlatvezetéssel szolgált, amelyből többek közt kiderült, hová rejtette el a leleményes tervező a csutakfalvi ravatalozó tervében az elmúlást szimbolizáló sarlót és bárkát, vagy az is megesett, hogy olykor életre szóló barátság született tervező és megrendelő között egy-egy lakóház restaurálása alkalmával.  
A 2005 októberében alakult szervezet létrejöttét Makovecz Imre Kossuth-díjas műépítész szorgalmazta, célkitűzései között szerepel az építész Kós Károly szellemiségének őrzése, továbbvitele, eszerint az építészeket és mesterembereket tömörítő egyesület hivatásának tekinti a több mint negyven éve kerékbetört népi építkezési stílus újraélesztését. A művészek az egykor fába megálmodott motívumokat néha boszorkányos bravúrokkal ötvözik a mai modern építészet anyagaival, sok esetben úgy, hogy a kívülről teljesen hagyományos építkezési jegyeket viselő épület modern, a mai kor emberének minden igényét kielégítő épületbelsőt takar. Az építészek ezen vállalkozása korántsem egyszerű feladat, hiszen, amint Köllő Miklós is említette, az egyetemi oktatásban csupán két kurzus erejéig foglalkoztak a fából való építkezéssel. Ezt a hiányt próbálja pótolni az egyesület által működtetett vándoriskola, amely lényegében az építészek utóképzése.
„Az építészet a vizuális kultúra részét képezi” – hangsúlyozta Köllő, Bogos Ernő, az egyesület igazgatója hozzátette, a szervezet tagjai feladatuknak tekintik az emberek ízlésének alakítását is, amit a mostanihoz hasonló tárlatok révén kívánnak megvalósítani. A tárlat anyagát a közeljövőben többek között Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják.