2007. november 06., 00:002007. november 06., 00:00
Az opera nõi és gyermekkara Kodály-kórusmûveket adott elõ, majd iskolás gyermekek zenekari részleteket játszottak a Háry Jánosból, valamint a fuvolára és zongorára komponált Adagiót. Oktatójuk és vezetõjük a hajdani kolozsvári fuvola szakos tanár (ma a Lyoni Szimfonikus Zenekar fuvolistája), Soós Margit és férje, Jean-Pierre Morin. A Franciaországban nagyra becsült Britten Kórus Bartók énekkari mûveibõl szólaltatott meg egy csokorravalót, Nicole Corti ezúttal is rendhagyó elõadással lepte meg a nézõket. Kodályra emlékezve a szervezõk nem feledkeztek meg a népdalgyûjtõrõl sem, több koncert a „tiszta forrást\" kóstoltatta a közönséggel. A szintén erdélyi származású Tasnády Erika magyarnépdal-elõadása után Evelyne Girardot a francia repertoárból válogatott. Ez utóbbi éppoly idegen és ismeretlen a francia közönség számára, mint az elõbbi. Franciaországban ugyanis nincs hagyománya a népdaléneklésnek. Aki színpadra viszi, többszólamúra írja át ezeket a gyönyörû szövegû és dallamú énekeket. Az emléknapokon Eduard Garo, a kiváló lausanne-i zenetudós, zeneszerzõ és pedagógus Mit jelent számunkra Kodály? címmel Kodály munkásságáról tartott elõadást. Több, itt elhangzott rádióinterjú csak nemrég került elõ a svájci archívumokból. Az érdeklõdõk Kodály pedagógiai módszerét szemléltetõ mûhelymunkákon is részt vehettek. A szervezõk célja ezzel a „követõk\" toborzása volt. A magyarországi szolmizáció a francia szolfézsoktatás tökéletes ellentéte, ezért a hivatalos zenei oktatásban vajmi kevés szerepe lehet. Az a tény, hogy a Lyoni Operaházhoz csatolt zeneiskola a Kodály- módszerrel dolgozik, szinte hihetetlen és egyedülálló. Pedig használható tantervet, tananyagot is fel tudnak mutatni a frankofón területek Kodály-követõi. A francia Jacotte Ribiere-Raverlat, a svájci Eduard Garo és a kanadai Thérese Potrin kutatásai alapján átdolgozták a magyar pedagógiai módszert a francia anyanyelvûek számára. Az oktatás alapját francia népdalok képezik. Céljuk a zenei anyanyelv megteremtése és tanítása. Nincs könnyû dolguk, hiszen nem áll rendelkezésükre akkora és oly minõségû népzenei gyûjtés, mint a magyaroknak. A Kodály-pedagógia viszonylag kisszámú francia anyanyelvû híve rendszeresen részt vesz a kecskeméti Nemzetközi Kodály Társaság nyári szemináriumain. Ruse Erika, Lyon
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.