A marosvásárhelyi származású Kincses Réka Balkán bajnok címû filmje nyerte a tegnap véget ért nagyszebeni 8. Astra Film Fest nagydíját. A több mint hétszáz benevezett alkotásból kiválasztott produkciót az utóbbi tizenhat év legjobb romániai politikai dokumentumfilmjének vélte a nemzetközi zsûri.
A német 3sat csatorna gyártotta filmben a Berlinben élõ Kincses Réka a mesterségesen megmérgezett magyar–román viszonyt próbálja bemutatni. A nagydíjat elhódító film mellett a többi magyar gyártású, illetve vonatkozású produkció is sikert aratott.
Szombaton este a moldvai Zece Prãjini faluból érkezett cigány rezesbanda kíséretében vonultak át az Astra Film Fest díjazottai – Nagyszeben várfalai mellett – a Thalia Terembõl a vetítés helyszínére, a Szakszervezeti Házba. Itt már népes ünneplõ tömeg vette körül a nyerteseket. A nemzetközi zsûri tagjai, valamint a filmrajongók nemcsak az alkotóknak, hanem a fõdíjas produkció szereplõinek, az eseményre érkezõ Kincses család tagjainak is gratulálhattak.
A külföldi szakemberek legnagyobb meglepetésére a szebeni fesztivált élénk érdeklõdés övezte. „Míg nálunk egy antropológiai alkotás alig vonz száz-százhúsz idõs nézõt, itt a termek tele vannak fiatalokkal” – jegyezte meg Michael York, az oxfordi egyetem tanára. Amint Kató Csilla fõszervezõ is elmondta, az egyhetes seregszemlére minden évben Európa különbözõ sarkaiból érkeznek fiatalok. A délutáni órákban ugyan még nem volt teltház, de estére alig maradt hely a két teremben. A videobárban pedig elõ kellett jegyeztetnie magát annak, aki valamelyik filmrõl lemaradt, és utólag ki szerette volna kölcsönözni.
Diadalmaskodott a Balkán bajnok
Vihar a családban, közéletben
A filmkockák pörgését kitörõ nevetés és spontán tapsvihar fogadta, a vetítés után pedig politikai témájú beszélgetés bontakozott ki Kincses Réka filmjének péntek délutáni bemutatóján. Cristi Puiu, a fiatal román rendezõnemzedék egyik jeles képviselõje, a nyertes alkotást a legjobb hazai politikai dokumentumfilmnek nevezte. A másfél órás alkotás a magyar–román viszonyt mutatja be a rendezõ apja, a ’90 márciusa után Magyarországra menekülõ, és hat év után visszatérõ Kincses Elõd drámáján keresztül. A filmben megszólalnak a márciusi ellenségek, Ioan Judea és Ioan Scrieciu nyugalmazott katonatiszt. De a rendezõ – aki egyben szereplõje is a filmnek – felkereste apja egykori magyar barátait és jelenlegi politikai ellenfeleit is. Köztük Frunda Györgyöt, akirõl a képkockákon a fõszereplõ kijelenti, hogy a Szekuritáté ráállított embere volt, valamint Markó Bélát, aki úgy beszél Kincses Elõdrõl, hogy közben öklével sorozatosan az asztalt csapkodja. Az alkotás kulcsfigurája azonban a címszereplõ felesége, Ajtay Mária, aki õszinte kijelentéseivel sokszor fején találja a szöget, és magyarázatot szolgáltat Kincses kudarcaira, a magyar–román konfliktus hagyományaira. „Bár nem lehet önnek könnyû dolga, én mindig is egy ilyen családban szerettem volna élni” – súgta oda a díjazás után Michael Sinclair Stewart, a zsûri skóciai tagja Kincses Elõdnek. A Román Televízió máris érdeklõdést mutatott Kincses Réka filmje iránt. Tudor Giurgiu, az RTV elnöke lapunknak elismerõen nyilatkozott az alkotásról, amelyet reményei szerint a közeljövõben be is mutathatnak.
Közönségsikeres magyar filmek
A fesztivál legnagyobb közönségsikerét Kocsis Tibor Új Eldorádója aratta. A szervezõk stopperórája szerint a nyolcszáz nézõ öt percen keresztül, állva tapsolta az ökológiai katasztrófát elõidézhetõ verespataki aranybányáról szóló alkotást. A fesztivál utolsó sajtóértekezletén több román újságíró fel is vetette a zsûri tagjainak, hogy a film mindenképpen díjat érdemelt volna. „Túl nagy érdekek ütköznek itt. Nem véletlen az sem, hogy eddig egyetlen román tévéadó vagy rendezõ sem mert ezzel a témával foglalkozni” – kommentálta lapunknak a díjkiosztásról csalódottan távozó Sorin Jurcã verespataki lakos, aki szerint a magyarországi filmrendezõ eddig többet tett Verespatak megmentéséért, mint a román hatóságok együttvéve. Kocsis a Krónikának elmondta, hogy mindmáig követi az Aranyos völgyének sorsát, amirõl újabb filmet készül forgatni.
A nagyérdemû értékelte Moharos Attila Székelyföldi szolgasorsok címû alkotását is, melyben a szerzõ a nemtörõdöm és alkoholista szülõk által szolgasorsra ítélt Fülöp testvérek életútját követi hat éven keresztül. Könnyeket és tapsot váltott ki a Norvégiában élõ Monica Csango filmje is, melyben budapesti nagyanyja örök nagy szerelmérõl, a háborúban eltûnt férjérõl mesél. A díjazott filmek között pedig ott volt Astrid Bussink The Angelmakers (Angyalcsinálók) címû alkotása is, mely az 1920-as évek Nagyrévét mutatja be, ahol arzénmérgezés következtében a férfiak egymás után hunytak el – mint utólag kiderült – feleségük hathatós „közremûködésével”.
Pénz-, hagyomány- és ötlethiány
A romániai dokumentumfilm-készítés legégetõbb gondja a hagyomány, a pénz meg az ötlet hiánya – vélekedtek az egyhetes nagyszebeni eseménysorozatra összesereglett hazai és külföldi szakemberek. Dumitru Budrala, a fesztivál igazgatója beismerte, hogy a szervezõk egyik legnagyobb problémája még mindig a minõségi hazai dokfilmek mûsorra tûzése. „Valami mocorog, évrõl évre több alkotás érkezik, de még mindig nem lehetünk elégedettek, sem a mennyiséggel, sem a minõséggel” – állapította meg az ismert nagyszebeni filmes és antropológus.
Látogatottsági adatok