Kiállított örmény hozományosládák

Fotó: A szerző felvétele

„Jelenleg mindössze ez a két 18. századi örmény hozományosláda van kiállítva, noha a Kárpát-medencében tíznél többet tart számon a szakma” – fejtegeti Csergõ Tibor történész, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, miközben a múzeum emeleti termébe kalauzol, ahol az örmény kötõdésû mûtárgyak kiállítása látható.

Jánossy Alíz

2008. december 19., 14:282008. december 19., 14:28

A köztudatban örmény hozományosládaként számon tartott mûtárgyak vélhetõleg utazóládák voltak, amelyeket a különféle áruk szállítására használtak hajdanán az örmény kereskedõk, és az is elképzelhetõ, hogy ugyanezekben a ládákban szállították a székelyföldi tiszti zsoldokat is – ez indokolhatja a tárgyak hatalmas méretét, a belsõ kárpitozás és a tető meghosszabbításában található, díszítőelemként is szolgáló porfogó szükségességét.

„Ezek a ládák teljesen egyediek, két egyforma nincs közöttük, és vélhetõleg 1780 körül vagy az 1800-as évek elején készülhettek valahol Erdélyben” – magyarázza Csergõ. A Kárpát-medencei örmény hozományosládákat a Magyar Nemzeti Múzeum fõrestaurátora, Kovács Petronella térképezte fel, 2000–2004 között B. Perjés Judittal együtt õ restaurálta a két gyergyószentmiklósi örmény hozományosládát is a székelyudvarhelyi Haáz Rezsõ Múzeum restaurálómûhelyében.

A nyilvántartott tizenegy örmény hozományosláda mindegyikén szerepel az évszám, illetve az osztrák és örmény címerekrõl ismert kétfejû sas. A két Gyergyószentmiklóson kiállított láda egyike vasveretes, ez 1785-ben készült, a másik pedig rézveretes, és az 1790-es évszám olvasható rajta. „A rézveretes ládát apai nagyanyám testvére, Burján János adta be a múzeumba az 1950-es évek elején” – magyarázza az igazgató, aki szerint a láda tulajdonképpen Burján János feleségének, az örmény származású Kapdebó Mártának volt a tulajdona.

A család története szerint Kapdebó Márta felmenõi között Bocsánczyak is voltak, és a rézveretes láda az 1800-as évek második felében a Bocsánczyak tulajdonában volt.

1902-ben kezdõdött az elsõ Gyergyói Múzeum szervezése, és az évtizedek folyamán több száz leltári tárgy gyûlt össze, de az anyag 1944-ben megsemmisült. Az összegyûlt tárgyak egy része a helyi örménység adományaiból került ki, például Tarisznyás Márton nagyapja, Tarisznyás János több mint húsz régiséget adományozott a gyarapodó múzeumegyletnek. Az újrakezdés az 1950-es évek legelejére tehetõ, kezdeményezõi Tarisznyás Márton történész és Karácsony János képzõmûvész voltak. A múzeum megalapítását és az elsõ kiállításmegnyitót 1952-ben jegyzik. A rendszerváltás után az intézmény felvette Tarisznyás Márton nevét.