Emléktábla jelzi immár Szatmárhegyen, hogy itt kezdte tanulmányait Páskándi Géza
Fotó: EMKE
Páskándi Géza Kossuth-díjas íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek halálának 25. évfordulóján szülőfalujában, Szatmárhegyen. Kétnyelvű emléktáblát helyeztek el szűk körben annak az épületnek a falán, ahol az író iskolai tanulmányait kezdte. Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosának írása.
2020. május 19., 13:442020. május 19., 13:44
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére helyi szervezetek bevonásával az 1998-tól hagyományossá vált Páskándi-napok keretében idén is méltó módon akart emlékezni Páskándi Géza Kossuth-díjas íróra a szülőfalu, Szatmárhegy, valamint iskoláinak városa, Szatmárnémeti.
A járványhelyzet miatt a tervek nem valósulhattak meg, de szűk körben mégiscsak tartottak megemlékezést: Szatmárhegyen kétnyelvű emléktáblát helyeztek el annak az épületnek a falán, ahol az író iskolai tanulmányait kezdte.
Betartva a járvánnyal kapcsolatos hatályos szigorú intézkedéseket, Szücs Szabolcs, Szatmárhegy polgármestere, Huszti Gyula, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke, Muntán Antal pedagógus, a Páskándi-napok diákműsorainak mindenkori irányítója, valamint Marián Éva községi könyvtáros, valamint jómagam az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosaként az alkotó halálának 25. évfordulójára emlékezve Páskándi-emlékjelet helyeztünk el a szülőfaluban.
Az EMKE köszönetet mondott Benedek Piroska vállalkozónak a márványtábláért, a helyi RMDSZ-szervezetnek a Dicső Annamária által kivitelezett betűmetszésért, a községi önkormányzat építőmunkásainak pedig az emlékjel elhelyezéséért az épület homlokzatán. A szűk körű főhajtáson részt vett Pataki Csaba, Szatmár megye önkormányzatának elnöke is.
Az eredeti tervek szerint Páskándi Gézán kívül – az elmúlt évek sikeres megemlékezéseihez hasonlóan – Jakabffy Elemér és Dsida Jenő szellemi öröksége előtt is tisztelegni szándékoztunk többnapos rendezvény keretében. Az irodalmi tanácskozáson Páskándi Géza még élő neves ismerői (többek közt: Dávid Gyula, Láng Gusztáv, Márkus Béla és Bertha Zoltán irodalomtörténészek) részvételével került volna sor a negyedszázada félbeszakadt korszakalkotó tevékenység értékelésére.
Külön színfoltja kívánt lenni e rendezvénynek, hogy a drámaíró Páskándi szatmári iskolájának diákjai színielőadást, továbbá a szülőfalu könyvtárának és művelődési otthonának névadó ünnepséget terveztek. A márciustól tomboló világjárvány az elképzelések megvalósítását megakadályozta – a szervezők a rendezvény elhalasztása, későbbi megtartása mellett döntöttek.
Muzsnay Árpád
(A szerző az EMKE főtanácsosa)
A három műnemben is kezdeményező alkotó
Páskándi Géza (1933–1995) Szatmárhegyen született. 1949–1953 között az Ifjúmunkás hetilap, majd az Előre című napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult. Szabadulása után Bukarestben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött. 1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjává, 2011-ben posztumusz a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Balázs Imre József irodalomtörténész korábban a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, az író, költő, drámaíró, publicista fiatalkori pályájának alakulását meghatározta, hogy Páskándi 1956-os politikai fogoly volt, így írói karrierjének felívelése megtört és lelassult. „Mégis három műnemben is kezdeményező jelentősége volt munkásságának az erdélyi irodalomban: előbb versekben, majd novellában, utóbb színművekben vált a magyar irodalom sajátos, a kelet-európai abszurdot magas színvonalon művelő szerzőjévé. Intellektuális paraboláit, etikai kérdéseket feszegető, meghökkentő történeteit ma is élvezet olvasni” – mondta el Balázs Imre József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!