Két új Polis-kötetet ismertettek a Gaudeamus könyvesboltban

Cseke Gábor  visszaemlékezésében az Ifjúmunkás főszerkesztőjeként és az Előre szerkesztőjeként eltöltött éveket idézi fel, a diktatúrában a Szekuritátétól való félelmében egyes író-, újságírótársai ellen akaratlanul is elkövetett tetteiről vall.

Demény Péter elmondta: olvasás közben egyre inkább megérett benne az a gondolat, hogy egy olyan visszaemlékezést olvas, amelyben a szerző nem próbálja megszépíteni hajdani tetteit, ehelyett őszintén beszél. „Komoly vállalkozásnak és teljesítménynek tartom ezt” – fogalmazott Demény, aki a hasonlóan értékes viszszaemlékezések szerinte rövid sorából az egykori Korunk-főszerkesztő memoárjait, a Számvetést és a Naplót említette meg.

A kiadó igazgatója, Dávid Gyula arról beszélt, hogy a legtöbb könyv, amelyet a kommunizmus alatt közéleti szerepet vállalók írtak, és amelyben próbálják megfejteni az akkor történteket, illetve saját magukat, legtöbbször csak a „mechanizmus” leírására törekszenek, annak bemutatására, hogy milyen könnyen kompromisszumot köthetett egy ember a hatalommal félelemből vagy naivitásból. „Örülök, hogy végre megjelent egy olyan könyv, amelyben a szerző saját magáról beszél” – fogalmazott Dávid Gyula.

Cseke Gábor egy részletet is felolvasott könyvéből, melyben egy költőtársával, Balla Zsófiával való konfliktusáról számol be. Az Előre a múlt rendszerben gyakorta arra kényszerült, hogy a diktátort dicsőítő írásokat jelentessen meg, azonban volt, aki nem volt képes ilyesmit írni – magyarázta Cseke.

Az illető, akiről a részlet szól, egy írást juttatott el a szerkesztőségbe, Cseke pedig szerkesztőként kiegészítette egyik mondatát, így az a diktátort éltető tartalmat kapott. Cseke bevallotta, hogy megalkuvó, félénk természete miatt tette ezt, féltette állását, a lapot, de költőtársát is védeni igyekezett. Később a rendszerváltás után egy levélben kért bocsánatot az illetőtől, nem tagadva egykori tettét.

Cseke könyve után egy másik Polis-könyv is bemutatásra került: A Bánffy Miklós összes drámái című kötetet Kereskényi Hajnal ismertette. „Aki egyszer bekerült a színház varázskörébe, az örökre benne is marad” – idézte az író-politikus gondolatát a könyv ismertetője. Az író egyik kézirata tanúskodik arról, hogy már 16 évesen bekerült e „varázskörbe”, írt egy színdarabot, melyet diáktársaival elő is adtak.

A könyv első darabja az 1906-ban Budapesten, Kisbán Miklós néven megjelentetett Naplegenda, de olvasható Bánffy mind a nyolc drámája egészen az 1948-as keltezésű Íme az emberig, melynek gépelt példányát a Ráday Levéltár őrzi. Kereskényi Hajnal elmondta, a könyv megjelentetése segíthet megismerni Bánffy Miklóst, hiszen művei révén a legkönnyebb megismerni egy szerzőt.