Jancsók találkoztak Gelencén

A rendezvény színhelyéül, stílusosan, a Jancsó Benedek nevét viselő iskolát választották, ahol többtucatnyian gyűltek össze a Jancsó családnév viselői közül. A jelenlevőket Kovács Attila szervező köszöntötte, majd neje, Kovács Zsuzsanna igazgatónő ismertette az iskola történetét. Ezt követően dr. Jancsó Antal tolmácsolásában a jelenlevők meghallgathatták Sztrányai György és Zányi Ildikó családfakutatóknak, a nagy múltú famíliával kapcsolatos kutatásai legújabb eredményeit, majd Jancsó András a család nagyjairól tartott előadást, hosszasan beszélve a gelencei ág utolsó férfi képviselőjének, a gelencei Jancsó-birtok utolsó lakójának, Jancsó Péternek érdekes életútjáról.

A Gelencén különcként számon tartott „Péter úrfi” sok meghurcoltatáson, szenvedésen és nélkülözésen ment át, állítólag fogadalmat tett, hogy származása és neveltetése ellenére nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik és haját nem vágja le, amíg a kommunista uralom meg nem szűnik. Hogy mennyire volt kalandos az életútja Jancsó Péternek, az kiderült abból a filmből is, amit a találkozó után vetítettek le. Az 1990-ben készített filmet Bodor Ferenc művészettörténész, építészeti és iparművészeti szakíró forgatta.

A Jancsók találkozójának következő momentumaként a Jancsó Zoltán amatőr festőművész által készített Jancsó Benedek-portré is leleplezésre került, s a főszervező Kovács Attilát is tiszteletbeli Jancsóvá avatták. Vasárnap a rendezvény helyszínéül a Ladia falurész szolgált, ami éppen idén ünnepelte első írásos említésének 400. évfordulóját. Az évforduló tiszteletére a szervezők egy emlékkövet avattak a Jancsó-kúriától mintegy 50 méterre.

A kúria kertjében egyébként népi mesterek tartottak bemutatót, két helybeli mester a zsindelykészítés fortélyait mutatta be az érdeklődőknek, tőlük pár méterre pedig Szőke Tibor haralyi kádármester a cseber- és hordókészítés csínját-bínját ismertette. Nem maradhattak el a kürtőskalácssütők sem, s a hagyományos népi hangszerek is megszólaltak a Tutora zenekarnak köszönhetően.

Sok érdeklődőt vonzott a kertben rögtönzött régifénykép-kiállítás, érdekes volt látni, hogy hajlott hátú idős emberek miként fedezik fel egymást vagy hozzátartozóikat egy-egy 60-70, vagy épp 80 évvel ezelőtt készült fotón. Népi táncelőadásra is sor került a Zernyealji Tánccsoportnak köszönhetően, a talpalávalót a kézdiszentléleki Ábri Béla és zenekara biztosította. A magántulajdonban levő kúriába idén nem lehetett betekinteni, mivel az épületet penészgomba támadta meg, ezért a tulajdonos kénytelen volt vegyszerrel fertőtleníteni a falakat.