Nemes Nagy Ágnest egybehangzóan intellektuális költőnek mondja a kritika
Fotó: cultura.hu
Több kerek irodalmi évfordulóról emlékezünk meg 2022-ben erdélyi írók, költők születési vagy elhalálozási dátuma kapcsán. Köztük van Székely János, Bálint Tibor, Kántor Lajos, Hervay Gizella is. Az összmagyar irodalom nagyjai közül Nemes Nagy Ágnesre és Gárdonyi Gézára is emlékeznek.
2022. január 10., 08:502022. január 10., 08:50
2022. január 10., 08:522022. január 10., 08:52
Számos erdélyi írónak, költőnek van kerek születési vagy elhalálozási évfordulója 2022-ben: többek közt Tamási Áronnak, Bálint Tibornak, Kántor Lajosnak, Székely Jánosnak, Hervay Gizellának. De az összmagyar irodalom jelentős alakjaira is emlékeznek idén: száz éve született Nemes Nagy Ágnes költő és száz éve hunyt el Gárdonyi Géza.
Kilencven éve született Bálint Tibor (1932–2002) József Attila-díjas a kolozsvári író, műfordító Bálint Tibor írói fejlődésének legjelentősebb állomása a Zokogó majom című nagyregény, amely a 19. századi realista próza és a 20. századi modern irányzatok eredeti keveredéséből született. A részletek „az igazság alkatrészei”, vallja az író, aki hisz a valóság és az ábránd, az álomvilág egymást kiegészítésében.
Száz évvel ezelőtt született Kolozsváron Jánosházy György (1922–2015) költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, Temesváron Majtényi Erik (1922–1982) író, költő, és
Szintén száz éve született Budapesten Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró, pedagógus. Nemes Nagy Ágnest egybehangzóan intellektuális költőnek mondja a kritika. „Titkok megközelítése, ismeretlen valóságok megnevezése: ennyi a mesterség. A tudomány meghatározásokkal és képletekkel végzi el ezt a feladatot, a költészet képekkel, látomásokkal és mítoszokkal. Nemes Nagy Ágnes tudatosan vállalja a költészetnek ezt a küldetését” – írta a költőről Pomogáts Béla irodalom-kritikus.
Tehetsége, fantáziája játszi könnyedséggel olvasztja egybe a tragédiát és komédiát, a misztikumot és a falu józan realizmusát. Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
Öt éve hunyt el Kolozsváron Kántor Lajos (1937–2017) irodalomtörténész, kritikus. Kántor kiemelkedően gazdag szellemi örökségét egyetemi hallgatók kutatják a Kántoresque elnevezésű kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. Kántor gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló örökségének jó részét az Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg és teszi közkinccsé.
Székely János írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete
Fotó: ezer100.ro
Székely János írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran mondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert. Nem befolyásolták a kor irodalom-politikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez.
Ebben az évben a 40 éve elhunyt Hervay Gizella (1934–1982) költőre, műfordítóra, Szilágyi Domokos első feleségére is emlékeznek. „Az élet védelmét várja a lírától, vagyis önmagától is („Ember vagy. Egyedül. Élsz. Védd magad!”). A József Attila-i élményt nem költői hatásként, hanem saját élete véres valóságaként éli át” – olvasható Hervay költészetéről.
Ebben az évben a 40 éve elhunyt Hervay Gizella (1934–1982) költőre, műfordítóra, Szilágyi Domokos első feleségére is emlékeznek
Fotó: wikipédia
A Kobak nem egyszerű meséskönyv, hanem egyidejűleg irodalmi-pszichológiai kísérlet, amennyiben egy kisfiú, Kobak mesél, a szerző csak lejegyzi, esetleg röviden kommentálja az elmondottakat. Formailag is a gyermeki látás-, gondolkodás- és beszédmódot követi, a felnőtteket megdöbbentő kérdéseket tesz fel. Kobak jellegzetesen mai gyermek, aki régi típusú meséi mellett a gyermeki jóság, tisztaság-naivság történetei mellett rákérdez a technikai világra, de ennél is jellemzőbbek lelki megnyilvánulásai, a felnőttek pszichózisát tükröző magatartásjelek.
Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!