2009. június 30., 10:032009. június 30., 10:03
A 130 éve született Móricz Zsigmond tiszteletére tartott kétnapos megemlékezés nyitónapján, szombaton a Szatmár Megyei Múzeum előadótermében Móricz Zsigmond és a szülőföld címmel tartottak irodalmi eszmecserét, amelyet Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke, a rendezvény ötletgazdája nyitott meg. Az egész napos tanácskozáson hazai és magyarországi irodalmárok, gondolkodók értekeztek Móricz Zsigmond szülőföldhöz, valamint a szatmári tájhoz fűződő viszonyáról. Az előadások szünetében Hegyi Katalin, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa Életem regénye címmel Móricz Zsigmond életét és munkásságát ismertető kiállítást nyitott meg. A tárlat érdekessége az a fotográfia volt, amely Móricz szülőházát ábrázolja. Az ötvenes évek óta a köztudatban ugyanis az a tévhit él, hogy az író nagy szegénységben, egyszerű Tisza menti szalmafedeles parasztházban jött világra. A Hegyi által megtalált kép megdönti ezt az elméletet. Az érdeklődők az alkalmi tárlat darabjai között Móricz 1919-ben írt, A kommunizmus után című naplóját is megtekinthették, csakúgy, mint az író kamaszkori naplóját, a Fehér könyvet. Az író 14 éves korában írt könyvecskéjében található egyébként legelső elbeszélése, a Karácson estéje. A szombati nap díszvendége Móricz Imre közgazdász-mérnök, az író fogadott fia, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke volt.
Az előadók, valamint Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselői vasárnap Tiszacsécsére látogattak, Móricz szülőfalujába. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke csécsei köszöntőjében a határon átívelő együttműködés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy a jelenlegi helyzetben az író meglátásai ismét időszerűek. „Százharminc évvel Móricz születése után, egy olyan korban, amelynek legégetőbb problémái szorosan kapcsolódnak az 1930-as állapotokhoz, a Móricz-korabeli vezetők által elkövetett hibákat újra elkövetni megbocsáthatatlan bűn lenne” – fogalmazott a szatmárnémeti politikus. Tiszacsécsén Bölcskei Gusztáv debreceni református püspök, a Református Zsinat elnöke hirdetett igét, majd az ünneplők a szülőház kertjében álló Móricz-szobor előtt róhatták le tiszteletüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok