
Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 28., 09:482009. augusztus 28., 09:48
Idén hetedik alkalommal zajlik a Független Stúdiók és Helyi Televíziók Fesztiválja Marosvásárhelyen. A főszervező, Ioan Ceauşescu műsorszerkesztő korábban a bánsági Piskiben kezdte el a sorozatot, mivel onnan tudósított a Román Televíziónak. Aztán Marosvásárhelyre került, jelenleg az állami területi tévéstúdió munkáját irányítja. A vasárnap estig tartó fesztiválra idén körülbelül 110 versenymunka érkezett, először szerepel a programban diák kategória, és e kategóriában negyven produkcióból választja majd ki a zsűri a nyerteseket. A diákfilmek mellett híranyagok, riportok, stúdióbeszélgetések, dokumentumfilmek versenyeznek.
A rendezvény keretében vasárnap délutánig zajlanak majd a vetítések, kiállításmegnyitók, könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetések. A díjakat szombaton este adják át a nyerteseknek. A fesztivál két visszatérő vendége Fischer István, erdélyi származású, Németországban élő neves filmrendező, valamint a skóciai Charles Fletcher, aki pénteken Újságírás az Európai Unióban címmel vezet műhelybeszélgetést. Csütörtökön Fischer István workshopján, a dokumentumfilm-készítésről volt szó.
„Idén harmadszor jöttem erre a fesztiválra, egynapos műhelygyakorlatot tartok – mondta lapunknak a rendező. – Általában ide olyan fiatalok jönnek, akiknek nincs tévés előképzése. Főleg azt mondom el nekik, hogy dokumentumfilm-készítésnél mire kell vigyázni a kép, mire a hang esetében, mire figyeljünk a szinkronnál, a vágásnál” – mondta a szakember. „Van egy híres példám, amit mindig megismétlek olyankor, amikor kezdőkkel vagyok együtt: a magyarok készítettek egy borzalmas dokumentumfilmet, aminek az anyagát a Spielberg Alapítványtól kapták meg, ők minden lágertúlélővel szóba álltak, interjút készítettek velük. Nos a film készítői kiválogattak ezek közül 6-7 személyt.
| Fischer István filmrendező Kolozsváron született. Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett, majd operatőri képzésben részesült Bukarestben. A Híradó és Dokumentumfilm Stúdió után a bukaresti Román Televízió magyar adása munkatársaként rengeteg portréfilmet készített neves személyiségekről. Ő készítette Páskándi Géza novellája alapján az első erdélyi magyar játékfilmet a Janovics Jenő-féle első, erdélyi magyar filmstúdió megszűnte óta, a Legalább Európát…, amelyet még a gyártás évében betiltottak. A saarbrückeni (Németország) televíziónál is dolgozott, innen ment nyugdíjba. |
Azonban egyrészt nem vették figyelembe azt, hogy előbb az illetőnek ki kell beszélnie magából, amit előre elképzelt, és csak azután lehet érdemben kérdezni a riportalanyt. Másrészt a nénik kifestették magukat, felvették az ékszereiket, az operatőr pedig kiválasztotta a lakásokban a legszebb háttereket, így a téma, a láger borzalmai és a képi világ teljesen ellentmondott egymásnak.” Fischer Istvánt e példa mellett számos hasznos tanáccsal és információval szolgált a téma iránt érdeklődő fiataloknak.
A workshop résztvevői közül haton egy Turnu Severin-i magán rádió- és tévéstúdiótól érkeztek, akik számára a stúdió vezetősége ingyenes részvételt biztosít a fesztiválon. Vezetőjük, Beatrice Urucu lapunknak elmondta: már három díjat kaptak a korábbi SIMFEST-ek alkalmával. A Fischer István vezette workshop román nyelven zajlik, miközben Marosvásárhelyen egyre több olyan fiatal dolgozik, akik – jobbára előképzés nélkül – magán- vagy állami tévéstúdióknak magyar nyelvű anyagot gyártanak. Kérdésünkre, hogy magyar csoportnak tart-e előadást, a rendező elmondta: „Ilyesmire nem kértek fel. Úgy látszik, erre nincs igény.”
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.