Különleges látványelemekben bővelkedik a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Nagy Botond által rendezett Nóra
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Henrik Ibsen Nóra című darabjából készült stúdió-előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A Nagy Botond rendezte produkció kihívást jelent a színészek számára – hangzott el az előadást beharangozó sajtótájékoztatón.
2019. március 16., 07:352019. március 16., 07:35
Henrik Ibsen Nóra című drámájának különleges adaptációját mutatja be szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Nóra, a darab főhőse kómából ébred. Az előadásról tartott keddi sajtótájékoztatón Nagy Botond rendező elmondta, Nóra ébredése a nézőket azon gondolkodtatja el, hogy kinek mit jelent a saját rémálmaihoz való kötődése, és mit jelent a rémálmoktól való szabadulás – olvasható az MTI-n.
Az előadás dramaturgja, Kali Ágnes elmondta:
„Szándékunkban állt megjeleníteni, hogy egy nő milyen fázisokon megy végig, míg ki tud lépni egy olyan kapcsolatból, ami nem jó neki” – fogalmazott a dramaturg. „A kóma egy kiszolgáltatott állapot. Tehetetlenség. Egy helyben toporgás. A szabadság ellentéte. Az ember hajlamos arra, hogy bebörtönözze magát hazugságokba, elképzelt valóságokba, régi traumákba, ismétlődő bántalmazásokba. Hajlamos engedni a kómaállapotnak, és tehetetlenül reménykedni a csodákban. De meddig tarthatjuk fogva saját magunk?” – olvasható a produkció ismertetőjében. Amint Rancz András látványtervező fogalmazott,
A produkcióban szereplő színészek arról beszéltek, milyen kihívás számukra Nagy Botond rendezővel és az általa szervezett, fiatalokból álló csapattal együtt dolgozni. Szerintük a rendező és csapata egy teljesen új színházi világot hoz, aminek megfelelni a tapasztalt színészeknek is nagy feladat. Visky András, a színház művészeti vezetője Thomas Ostermeier kortárs német rendezőt idézve kijelentette: Henrik Ibsen korszakába léptünk, ő közel másfél évszázada ugyanis a legkorszerűbben fogalmazta meg azt a válsághelyzetet, amelybe a nyugati kultúra jutott, azt a kort, amelyikben „egyetlen vallásos hely maradt: a pénz temploma”.
Az előadásban Nóra szerepét Ötvös Kinga játssza, színpadképét, jelmezeit Carmencita Brojboiu, digitális grafikáját Szederjesi Szidónia, zene és hangtervét Kónya-Ütő Bence készítette. A stúdió-előadás bemutatóját szombaton tartják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!