Viharos, ambivalens szerelem. Ady Endre és Léda
Fotó: Székely Aladár/Archív
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
2024. október 21., 15:412024. október 21., 15:41
Közleményük szerint az MNMKK OSZK Kézirattára 213 levelet őriz Ady Endre és Léda levelezéséből, amelyek a ma ismert, egymásnak szóló üzeneteik túlnyomó részét adják. E levelek digitális másolatát tette most mindenki által hozzáférhetővé az intézmény.
A közleményben felidézték, hogy Ady és Léda kapcsolatának dokumentumai több lépésben kerültek a Kézirattár gyűjteményébe.
Révész Bélától az anyag egy részét a Széchényi-könyvtár vette meg, egy másik részét pedig Révész orvosa, Nádor Henrik, aki később anyagi okok miatt megvált a gyűjteménytől.
Az irategyüttes végül Ady titkárának özvegyétől, Steinfeld Nándornétól érkezett a Kézirattár állományába.
A szerelmesek 1903-ban találkoztak először Nagyváradon, ahová az akkor már Párizsban élő asszony hazalátogatott. Ady nemcsak Lédával, de a férjével, Diósy Ödönnel is baráti viszonyt igyekezett fenntartani.
A költő leveleinek jelentős részét Párizsba küldte, kettős címzéssel: azok, amelyek a házaspár mindkét tagjához szóltak, közös lakásuk címére érkeztek, míg a kimondottan szerelmes témájúakat „postán maradó” megjegyzéssel látta el.
Kitértek arra, hogy a nemzeti bibliotéka kézirattára Magyarország legnagyobb kéziratgyűjteménye, amelynek alapját a könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc tette le. A tár több mint másfél millió kéziratot őriz: 600 középkori kódexet, több mint 30 ezer újkori kötetes kéziratot, 40 ezer levelet és több mint 700 személyi hagyatékot. Ez utóbbiak között van Ady Endre első nagy szerelmével, Lédával folytatott levelezése is.
A Copia felületén eddig Babits Mihály levelezésének közkincskörbe tartozó részét, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kéziratait, Kölcsey Ferenc költeményeinek, leveleinek, kritikai értekezéseinek kéziratait, valamint Keresztury Dezső Egry Józseffel folytatott levelezését tették közzé.
A vidéki közgyűjtemények népszerűsítésének céljával virtuálisan is bejárható tíz Szatmár megyei falumúzeum és tájház. Kovács Zsolt, a projektben résztvevő Szatmár Megyei Múzeum sajtóreferense a 3D-s ingyenes látogatási lehetőségről beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!