Hazatérő művészek a Bernádyban

Simon Endre és Simon Zsolt, apa és fia, Marosvásárhelyről telepedtek át Magyarországra, de nem maradtak hűtlenek a városhoz, időnként vissza-visszatérnek, és bemutatják legújabb alkotásaikat. Most újabb közös kiállításuk látható a Bernády-házban.

Az 1936-ban a Maros megyei Székesen született Simon Endre festőművészről úgy fogalmaztak a tárlatnyitón egybegyűlt kortársai, barátai, egykori munkatársai a Bernády-házban látható kiállítása kapcsán, hogy azon ritka alkotók közé tartozik, aki képes a folyamatos megújulásra, művei fiatalosak, frissességet árasztanak, újszerűek. Simon Zsolt szintén meglepetést szerzett a látogatóknak, hiszen a számítógépes grafikái mellett hagyományos grafikákat is kiállított, ezek történeteket mesélnek, megmozgatják a látogató fantáziáját, olyan sztorikra emlékeztetnek, amelyeket filmen láthatott a néző, vagy olvasott, vagy saját maga élt át.

Simon Endre festményei a Bernády-ház földszinti kiállítótermeiben kaptak helyet. Az első teremben portrék, tájképek, csendéletek láthatók, a másik két teremben pedig absztrakt munkák. „Valamennyit gazdag színek jellemeznek, valamint fiatalosság és frissesség. A székesi gyermekkor egy életre hatást gyakorolt a képzőművészre – mondta Nagy Miklós Kund művészeti író a megnyitón. – A nagymama meséi, a gyerekkori élmények, az a derű, amely oly jellemző a mai napig a művészre, mind-mind visszaköszön az alkotásokról. Az absztrakt munkákat is a színkavalkád jellemzi, miközben a vonalak között kirajzolódik egy női arc, egy táj, egy történet vagy egy mesebeli alak.”

A méltató szerint Simon Zsolt tetőtéri kiállítóteremben megtekinthető grafikái sem okoznak csalódást. „A számítógépes grafikákról sem hiányoznak a történetek, a kis fotótöredékek, naplójegyzetek, különleges jelek. A másik vonulat, a gazdag rajzokkal dúsított hagyományos grafikák, történetekről, élményekről, gondolatokról szólnak, a nézőkben is elindítva az emlékezés folyamatát” – fejtette ki Nagy Miklós Kund.