
Pozsony Ferencet Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte, a néprajzkutatónak átadták a Háromszék kultúrájáért-díjat
Fotó: Tamás Sándor/Facebook /Csulak Zoltán
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
2025. április 16., 19:242025. április 16., 19:24
2025. április 16., 19:272025. április 16., 19:27
Amint Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a közösségi oldalon közölte, „a Háromszék kultúrájáért-díj átadása csak a töredékét tudja kifejezni annak a tiszteletnek, amely Pozsony Ferenc tanár urat övezi Háromszéken és szerte a Kárpát-medencében”.
Pozsony Ferenc néprajzkutatót szülőfalujában, a háromszéki Zabolán köszöntötték 70. születésnapján
Fotó: Tamás Sándor/Facebook /Csulak Zoltán
Pozsony Ferenc létesítette a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumot
Fotó: Tamás Sándor/Facebook /Csulak Zoltán
Az ünnepségen jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.
„Munkássága messze túlmutat a tudományos kutatás határain: tanári, szerkesztői, közéleti és közösségszervező tevékenysége egyaránt hozzájárult a székely és csángó identitás megőrzéséhez. Háromszék büszke és megbecsüli lámpásembereit. Tanár úr, köszönjük az értékteremtő munkát, a szülőföld iránti hűséget. Erőt, egészséget kívánunk!” – olvasható Tamás Sándor közleményében.
Csángóföldről érkezett köszöntők az ünnepségen
Fotó: Tamás Sándor/Facebook /Csulak Zoltán
Pozsony Ferenc létesítette a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumot, így csángó magyarok is tiszteletüket tették az ünnepségen.
Fotó: Tamás Sándor/Facebook /Csulak Zoltán

A romániai magyar néprajzkutatás elmúlt 35 évére, valamint az új kihívásokra és új kutatásokra összpontosító, nagyszabású konferenciát szervez Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
szóljon hozzá!