Hadszíntér képekben

A kilenc fejezetből álló kötet kronologikus felépítésű: a történelmi háttér felvázolása után bemutatja a 2. hadsereg felállításának körülményeit, szervezetét, felszerelését, mozgósítását és 1942 első felében lezajló kiszállítását, majd a nyári hadműveleteket, az őszi állóháború hónapjait, az 1943. januári doni katasztrófa eseményeit, a hadsereg hazatérését.

Bemutat több jelenlegi magyar hadisírt, köztük például a Voronyezstől 25 kilométerre lévő II. Magyar Központi Katonai Temetőt, amely önmagában is 12 ezer 595 elhunyt és 49 ezer 343 eltűnt honvéd és munkaszolgálatos emlékét őrzi. Az egyes fejezetek néhány oldalas történelmi összefoglalóval kezdődnek, azután rövid részletek következnek korabeli dokumentumokból, levéltári forrásokból, tudósításokból, naplórészletekből, majd pedig az adott témához tartozó, többtucatnyi fotót tekinthetik meg az érdeklődők. A kötetben sok esetben nemcsak a fotók készítőjének neve és a felvétel készítésének helye, ideje olvasható, hanem a képek hátoldalán lévő eredeti feliratok is. A fotók jobbára a frontszolgálat mindennapjait ábrázolják, egyszerű honvédeket, amint közlekednek, esznek, tisztálkodnak, pálinkát főznek vagy éppen a szabadidejüket töltik, fociznak, sakkoznak. De látható árok- és fedezékkészítés, hídverés és átkelés a befagyott folyón, tábori mise, temetés, vagy amint éppen egy tábori lelkész helybeli gyermekeket keresztel meg.

A fotók megörökítik Jány Gusztáv vezérezredest, a 2. hadsereg parancsnokát és több magas rangú tiszttársát, valamint Horthy István kormányzóhelyettest, Horthy Miklós fiát, aki 38 évesen, 1942. augusztus 20-án a fronton veszítette életét egy repülőgép-balesetben. A kiadvány képei a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum fotóarchívumából valók. A Zrínyi Kiadó és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiadványának szerzője Szabó Péter, lektora Szakály Sándor, mindketten történészek, a téma kutatói, szakértői. A 2. hadsereg kiküldésének közvetlen előzménye a kötet szerint az volt, hogy az 1941–1942 telén Moszkvánál megindult szovjet ellentámadás jelentős veszteségeket okozott a németeknek, és ezután a Wehrmacht 1942 tavaszára tervezett hadműveleteihez a korábbinál nagyobb arányú szövetségesi segítséget követelt. Ribbentrop német külügyminiszter 1942. januári budapesti tárgyalásain előbb a teljes magyar haderőnek, majd a felének a kiküldését szorgalmazta. A 2. hadsereg 207 ezer fős személyi állománya a honvéd alakulatok több mint felét tette ki. A könyv szerint a 2. magyar hadsereg egy év alatt a keleti hadszíntéren összesen 125 ezer fős veszteséget szenvedett. Ebből mintegy 50 ezer volt a halott, körülbelül ugyanennyi a sebesült és több mint 25 ezer a hadifogoly.