Ám miként lehetne másként bemutatni egy maroknyi, ostromgyűrű szorításában vergődő nő életét, és megkerülhetőek-e a végletes helyzetekben felmerülő kérdések? Milyen szavakkal lehet illetni az anyát, aki undorodva tekint csecsemőjére, mert férje alkoholmámorban, mocskosan, vérszagúan, rövid ideig tartó „szabadsága” alatt tette magáévá hitvesét? Megróható-e az asszony, aki a vérfürdő elől a tébolyba menekül, és éjszaka megdézsmálja az amúgy is szűkös élelmiszer-tartalékot? Elítélhető-e az öregasszony, aki korát, félszegségét és siketségét kihasználva viszályt szít fiatalabb társai körében? Milyen büntetést érdemel a fiatal nő, aki az éj leple alatt kiszökik a városból, és ellenséges katonákkal hentereg a parton? Hát az, aki férje több hónapos távolléte miatt túlcsorduló ösztrogéntermelését egy 13 éves fiúgyermek megerőszakolásával vezeti le? Büntethető-e a katona – egyébként ő is nő –, aki fegyverrel kényszeríti védtelen, civil társait a takarításra? És végül, mit tehet az a 13 éves fiúgyermek, aki ártatlanul csöppent bele a borzalmakba, és atrocitások szenvedő résztvevője, alanya lesz? Mi mást, mint hogy igyekszik hasznossá tenni magát. Szandrosz (Antal D. Csaba) vizet hord rendületlenül, miközben helikopterek köröznek a város fölött, és csak a becsapódó lövedékek velőtrázó süvítése hallatszik. Számára a játék, a munka jelent menekvést, a környezetében élő nők közül pedig ki-ki más utat választ. Hekabe (Bartha Boróka) intrikát sző, manipulálni próbálja a többieket; Helena (Bándi Johanna) félvállról veszi a helyzetet; Andromakhe (Bálint Éva) igyekszik mindenből hasznot húzni; Polüxeine (Boros Mária) olykor a békebíró, máskor a ravaszkodó szerepében tetszeleg; Kaszszandra (Szalma Hajnalka) csendesen megbolondul; Pentheszilea (Szabó Eduárd), a katonanő pedig a háború borzalmai közepette sem tudja levetkőzni anyáskodó empátiáját.
A közönség pedig mindvégig részese az eseményeknek, hiszen a nézőteret Csíki Csaba díszlettervező beépítette a díszletbe, kihasználva a színpad olyan rejtegetni való – máskor háttérfüggönnyel takart – részleteit, mint például a helyenként megbomlott fűtésvezeték. A kétórás, megszakítás nélküli előadás alatt pillanatnyi ideje sincs a nézőnek felszusszanni. Mi több, a végén, amikor kiderül, hogy vége a háborúnak, akkor sem lélegezhet fel a néző, hiszen egy eltévedt golyó az egyetlen férfi túlélő mellkasába fúródik. Meghal Szandrosz, a gyerek, de meghal az egyetlen férfi is, aki talán gátat vethetne a mérhetetlen pusztításnak. Háborúban nincs happy end, összegezhetünk, hiszen eléggé közeliek a ruandai és szerbiai tömegsírok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok