Gyula – kapu Erdély felé

A többségében románok lakta Gyula stratégiájának sarokpontja a turizmus, a település Békés megye és a térség egyik meghatározó turisztikai centrumává nőtte ki magát.
Románia Európai Uniós integrációja megnyitotta a kapukat
Magyarország felé is, ezzel lehetőséget teremtve a két ország közötti turizmus felvirágoztatására. A turisztikai szakemberek megállapították, hogy a 15–40 év közötti romániai korosztályból csak nagyon kevesen ismerik Magyarország értékeit, földrajzi adottságait, üdülési lehetőségeit. A határ közelsége, az etnikai sokszínűség miatt Gyulát Erdély kapujának vagy kis Erdélynek is nevezik. Otthon érezheti magát itt a látogató, ezen kívül a fürdőzési, üdülési lehetőségek, a különböző kulturális, gasztronómiai össznépi rendezvények vonzó és minőségi szórakozást, kikapcsolódást kínálnak a romániai vendégek számára.

Szórakozás egész évben

A Gyulára vezető utak mentén, a város bejáratánál és az utcákon is lépten-nyomon színes plakátok hirdetik, hogy ünnepre készül a város: február 9–11. között itt szervezik meg a IV. Reneszánsz Karnevált. A többek között jelmezes felvonulást, reneszánsz hangulatú kulturális eseményeket, gasztronómiai megmozdulásokat magában foglaló rendezvény csak az első a sorban, Gyula ugyanis egész évben színes programot kínál. Márciusban tavaszi fesztivált tartanak, áprilisban gyulai napokat, Böllér-napokat és Nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivált. Míg tavaly a 80 ezer látogató 368 féle pálinkát kóstolhatott meg, a szervezők idén közel 500 féle gyümölcspárlatot szeretnének bemutatni a népünnepélyen. Májusban majális és Gyulai Virágok Vasárnapja szerepel a programban, amit júniusban a Gyulai Zenei Napok és az idén először megszervezett Gyula Expo követ. A Várszínház előadásai egész nyáron vonzzák a művészetet kedvelőket. Körösvölgyi sokadalom, tarhonyafesztivál és Végvári esték színesítik a programkínálatot júliusban, míg augusztusban Minden Nemzetek Nemzetközi Táncfesztiváljának ad helyet a dél-alföldi település. Szeptemberben szervezik meg az első gyulai sörfesztivált a vár tövében: sörbemutatók és gasztronómiai versenyek mozgósítják majd a közönséget. Novemberben Erkel Művészeti Napok és adventi rendezvények, decemberben pedig szilveszteri utcabál zárja az évet.

Pancsolás a kólaszínű gyógyvízben

Gyula legfőbb vonzereje a termálvizeiről híres Várfürdő. Az Almássy-kastély 8,5 hektáros 200 éves ősparkjában épült Várfürdő a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője. Összesen 19 medence áll a vendégek rendelkezésére. Minden korosztály számára tökéletes kikapcsolódást nyújtanak az újjávarázsolt gyógymedencék, az élménymedencék, a gyermek-víziparadicsom, a pezsgő és hullámmedence valamint az óriás- és kamikáze csúszdák.
Az egészség bástyájának nevezett Várfürdő 2005 méter mélyről feltörő 72 Celsius fokos alkálihidrokarbonát-kloridos gyógyvize mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható. A télen-nyáron működő gyógyászaton reumatológus, fizikoterápiás és sportszakorvosi felügyelet mellett iszappakolás, fizikoterápiás kezelések, például magnetoterápiás kezelés, galvánfürdő, szélsavas fürdő, súlyfürdő, tangentor kezelés, gyógymasszázs, valamint gyógytorna és gyógyúszás vehető igénybe.
Jóleső érzés egy kiadós masszázs után a forró, kólaszínű, gyógyító vízben üldögélni. Az élménymedence fölötti galérián és pihenőteraszokon büfé és kártyaasztalok teszik teljessé a szórakozást. A kínálat szaunákkal és gőzkabinokkal válik teljessé, melyekhez egy csobbanó szaunamedence is tartozik. A Dél-Alföld legnagyobb fedett élménymedencéjében korszerű berendezések szolgálják a vendégek kikapcsolódását: nyakzuhany, buzgár, állómasszázs, vízisün, sodrófolyosó, ülőpados hidromasszázs, fekvő pezsgőfürdő és skót zuhany.
A Gyulai Várfürdő parkjának legöregebb fája egy hatalmas méretű mezei juhar, az úgynevezett Erkel-fa. A hagyományok szerint e fa alatt komponálta a Bánk bán című operát. A fa mára már teljesen kiszáradt, csak a három méter magas száraz juhartörzs látható egy emléktáblával.

Jelmezes tárlatvezetés

A Várfürdő mellett található a település másik látványossága, a 15. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. A felújított várban 16 év után újra működik a vármúzeum, 24 kiállítóteremben mutatják be közel hét évszázad történetét. A földszinten található a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovácsműhely, a fazekasműhely, a borozó és a felszentelt kápolna, ahol újra keresztelnek és esketnek. Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható.
A látogatóknak a Kérdezz engem! információs és segítő animációs szolgálat tagjai mutatják be a várat. A korhű ruhákba öltözött fiatalok a tárlatvezetés során a vár mindenik helyiségében rövid mókás jelenetet mutatnak be. Miközben kibontakozik Fruska Zsuzska cselédlány és Kornyikás Kristóf futár szerelmi története, a látogatók ízelítőt kapnak a középkor sajátos életmódjából. Külön sztori szól arról például, hogy a várúr miért nem hajlandó levenni asszonyáról az erényövet. A vár lakói évente kétszer fürdenek, akkor is ruhástól a várárokban. Felnégy Elek, a hóhér “Fel a fejjel, amíg van!” üdvözléssel fogadja a látogatókat, majd előszeretettel ismerteti az újabban EU-konform kínzó- és kivégzőeszközöket: kedvence a kerékbetörés. Atya Gatya, a plébános alaposan elázott a misebortól, de épp időben összeadja a marakodó cselédlányt és a futárt. A várlátogatók maguk is beöltözhetnek a korhű kosztümökbe, hogy jobban átérezzék a korszak sajátos hangulatát.
A többfunkciós műemlék egyébként kőszínházként is működik, hiszen az 1964 óta működő Gyulai Várszínház előadásait a várban és a vár mellett található tószínpadon mutatják be.

Relikviák és sütemények

A téglaváron kívül hét más intézmény tartozik a Corvin János Múzeumhoz. Erkel Ferenc, a város szülöttjének szülőházában az állandó kiállítás a magyar opera megteremtőjének munkásságát mutatja be. A Kohán Képtárban Kohány György festőművész műveit, a barokk stílusú Ladics-házban pedig egy 19. századi polgárcsalád bútorait, használati tárgyait, öltözékeit, relikviáit mutatják be. A Dürer Terem időszakos régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti kiállításoknak ad otthont. Lajos Ferenc grafikus és Dr. Bene Lajos is a városra hagyta értékes gyűjteményét. A Német Nemzetségű Gyűjtemény pedig a gyulai német lakossághoz kötődő döntően történeti és néprajzi tárgyakat vonultat fel.
A tárlatlátogatásban megfáradt turista a város ugyancsak nevezetes Százéves Cukrászdában pihenhet meg egy omlós sütemény és egy csésze gőzölgő tea mellett. A cukrászda a nevét meghazudtolóan 166 éves, 1940-ben alapította Salis András cukrászmester. A cukrászboltba lépve a 19. században találjuk magunkat: a termekben korhű és eredeti biedermaier 6-7 fős asztalok, berendezési tárgyak találhatók, az 1819-ben készített, hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona tiroli dallamot játszik és 19. századi recept szerint készült a cukrászda utánozhatatlanul ízletes süteménye is, a krémes béles. Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel.

Első a vendég

Hozzávetőleg 6–7 ezer ágy várja a vendégeket Gyulán. Nyolc darab három csillagos szálloda, hozzávetőleg húsz panzió, apartmanház szolgálja a turisták kényelmét. Ezen kívül tíz kollégium és két kemping is üzemel, és különböző vállalati és magánüdülők is szállást kínálnak. Mindenki talál magának megfelelőt, árban és minőségben egyaránt. A vendéglátás is igazodik a turizmushoz, lépten-nyomon éttermekbe, vendéglőkbe, kávéházakba, cukrászdákba botlik a turista. Gyuri bácsi vendéglője, Zugevő pizzéria, Sörpince étterem, Kisködmön étterem, Juliska sörmérő, és ezekhez hasonló hangzatos és ígéretes nevű vendéglátóhelyek a magyar konyha specialitásaira és ínyencségekre is csábítanak. A gyulai gasztronómiai kínálatból nem hiányozhat a világhíres gyulai kolbász, és a gyulai húsüzem más díjnyertes termékeit is megkóstolhatják a vendégek.
Míg évekkel korábban többnyire magyar és német turisták látogattak Gyulára, az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a román vendégek száma. A kárpát-medencei célközönség vonzása érdekében a turisztikai szakemberek idén nyáron tematikus turisztikai útvonalat szeretnének kialakítani Szerbia–Románia nyugati része–Gyula útvonalon négy témában: termálfürdők útja, folklórturisztika, szecesszió útvonala és ipari-mezőgazdasági műemlékek útvonala.
A hétéves EU-fejlesztési tervben a turizmusban Gyula megkülönböztetett helyet kap a turisztikai adottságok és a kultúra miatt. A terv szerint egy vagy két nagyságrenddel szeretnék növelni Gyula vonzerejét – főleg a romániai turisták számára–, és a szállodák csillagainak számát, hogy minél többször minél többen látogassák a történelmi üdülővárost.

B. D.


Keret
Nemzetek békés együttélése
A közel 800 éves Gyula a magyar Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján terül el. 1970 óta fontos nemzetközi határátkelőhely a Balkán irányába: a magyar–román szakaszon az egyetlen városi struktúrával rendelkező határátkelőhely. A településhez legközelebb Varsádnál és Nagyszalontánál vannak határátkelők. Hosszú évtizedek óta magyar, román és német, szlovák és sváb lakosok élnek itt: a település öt templomának tornya az öt nemzet békés együttélésének a szimbóluma. A több mint 33 ezer lakosú városban hozzávetőleg 20–25 ezer román él – Gyula a magyarországi román nemzetiség központja is. A Nicolae Bãlcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban összesen 340 diák tanul. Az intézet tevékenységének célja a hagyományőrzés, a román értelmiség újraformálása, ugyanakkor a hat éve épült modern kollégium a kulturális központ szerepét is betölti. Gyula hírességei: Albrecht Dürer ötvösmester, Erkel Ferenc zeneszerző, Munkácsy Mihály festőművész, Kohán György festőművész, Bay Zoltán fizikus, Bródy Imre fizikus, Pomucz György szabadságharcos honvédszázados.