Szekustársak. Alex szerepében Nagy Csongor Zsolt és Rappert-Vencz Gábor, mint Dominik, a főszereplő
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A múlttal való szembenézés lehetőségei, az igazság ezerarcú, képlékeny természete, a megbánásra való képesség avagy képtelenség, egy apa-lány viszony fájó érzelmi hiányjelei, valamint a bűntől és bűnhődéstől sem elválaszthatatlan szeretet – ezek a kulcsmotívumai Székely Csaba új, Semmit se bánok című drámájának, amelynek ősbemutatóját Lendvai Zoltán rendezésében láthatta a közönség a szatmárnémeti Harag György Társulat előadásában a hét végén.
2019. március 24., 14:592019. március 24., 14:59
2019. március 24., 16:062019. március 24., 16:06
Hányféle arca lehet az igazságnak, hányféle értelmezése és nyúlványa a múltbeli történéseknek? Születhet-e megbánás abban, akiben búvópatakként élnek tovább a kommunista Románia diktatúragépezetének mechanizmusai?
Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ, illetve még több kérdés felé nyit gondolati, érzelmi „ablakot” Székely Csaba legújabb, Semmit se bánok című drámája, amelynek ősbemutatóját a szatmárnémeti Harag György Társulat színpadán láthatta péntek este a nagyérdemű.
Székely Csabát, akinek a közelmúlt és a jelen mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseit sokszor abszurd humorral, frappánsan közelítő drámái számos szakmai díjat söpörtek be az elmúlt években, az erdélyi magyar kortárs drámaírók legjobbjai közé sorolják. Ez újfent bizonyítást nyerhetett: Semmit se bánok című, az igazság bántóan kényelmetlen, olykor keserédes, olykor ríkató-nevettető természetére, képlékeny ezerarcúságára a figyelmet ráirányító drámája – amelyhez Lendvai Zoltán magyarországi rendező finom humorral, visszafogottan, letisztult nyugalommal közelített –
Lendvai, aki visszatérő „vendégként” alkot több erdélyi magyar társulatnál, úgy vélte, a múltunkkal való szembenézés témája a mai napig aktuális talán az egész világon, Székely Csaba drámája pedig igen izgalmas, a színészeknek sok lehetőséget ad remek szerepek megformálására, ezért javasolta bemutatásra a darabot. A múlttal való szembenézés lehetőségeinek, a megbánásra való képességnek és képtelenségnek, egy apa-lány viszony fájó érzelmi hiányjeleinek, a bűntől és bűnhődéstől sem elválaszthatatlan szeretetnek a témáit Székely Csaba abszurd humorral átszőtt szövege gyönyörűen bontakoztatja ki. Akárcsak magát a szerteágazó történetet, amely aztán a mosolyt a szájra fagyasztó végkifejletével úgy csattan, hogy a néző érzi: ez több mint poén, és több mint az események szervesen egymásba kapcsolódása, szépen „klappolása”. Ugyanakkor a néző azt is érzi: igen, az ember is válhat gyilkológéppé, és a gyilkológépnek is lehet emberi arca.
És amikor a néző szeme előtt valóban megszületik, akkor már meg is van a jó darab és a jó előadás kettősének terméke: az igazi hatás, ami miatt a néző nem felejti el, aminek a produkció másfél órájában „tanúja” volt. Ez annál is fontosabb, mert az 1989 után eltelt majd harminc évben a román és magyar film- és színházművészet is számtalan formában, nézőpontból próbálta és ma is gyakorta próbálja feldolgozni a közelmúlt történelmének nehezen megemészthető vetületeit, így nem könnyű új szemszöget találni.
„Domi úr", vagyis Rappert-Vencz Gábor és a Liza szerepét alakító Keresztes Ágnes
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Hogy mennyire válik feloldhatóvá és feloldozhatóvá mindaz, ami a diktatúra nyúlványaként ott él tovább a kelet-közép-európai emlékezetben, az továbbra is kérdés marad a még köztünk élő elkövetők pszichológiájára koncentráló dráma fényében. A drámáéban, ami valóban megszületik az egyszerű díszletek közt, életre is kel a színpadon, mintegy „kézen fogja” a nézőt és nem ereszti – ez pedig elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a közönség azt érezze: jó előadást látott.
A végeredményhez természetesen nagy mértékben hozzájárult elsősorban a főszereplő, az egykori szekus tiszt, Dominik gép- és emberi arcát egyaránt hitelesen megrajzoló Rappert-Vencz Gábor, de a megalkuvó „nyuszi”, emberi mivoltára olykor rá-ráébredő egykori szekustársat megformáló Nagy Csongor Zsolt és a tizenhat éves Liza megható, megmosolyogtató és szívszorító figuráját majdnem végig hitelesen hozó Keresztes Ágnes alakítása is.
A díszletet Bátonyi György tervezte, a jelmezek Szabó Anna munkáját dicsérik. Az előadás ügyelője és súgója Fábry Zoltán, a díszlettervező asszisztense Cristian Gătină. A Harag György Társulat előadását a következő napokban – holnap 19 órától, majd szerdán szintén 19 órától a Nagykárolyi Városi Színházban láthatja a közönség.
Tettesek, áldozatok, belső utazások
A Semmit se bánok című darab a múlttal való szembenézés drámája, és egy olyan belső utazást kísérel meg bemutatni, amelynek végállomása az önmegismerés és felelősségvállalás. Azok a férfiak, akik az 1989 előtti román titkosrendőrségnek, a Securitaténak dolgoztak, és embereket kínoztak, családokat tettek tönkre, ártatlanokat börtönöztek be, igen ritkán tanúsítanak megbánást tetteikkel kapcsolatban. Általában hazafiakként tekintenek magukra, akik az ország érdekében cselekedtek. Sokan közülük a mai román hírszerző szerv, a SRI kötelékében dolgoznak tovább, mások nyugdíjas éveiket élik valahol félrevonultan. A Semmit se bánok című dráma főszereplője, Dominik, az utóbbiak közé tartozik. Nyugdíjasként él, és ő sem tartja magát felelősének azért, amit a múltban elkövetett. A mű azonban felveti a kérdést: mi történik, ha egy ilyen ember, egy egykori Securitatés tiszt, rájön, hogy tönkretette az egyetlen olyan ember életét, akit szeret? Rappert-Vencz Gábort láthatja a közönség a nyugdíjas férfi, Dominik szerepében, aki egykoron a Securitate vallatótisztje volt. Egyedül él egy panellakásban. Valahol külföldön van egy lánya, aki rég megszakított vele minden kapcsolatot. Az egyetlen, akivel szóba áll, régi kollégája, Alex. A Nagy Csongor Zsolt által megformált Alex Dominik egykori beosztottja. Szintén vallatótiszt volt, ma is a titkosrendőrségnek dolgozik, a mostaninak. Keresztes Ágnes alakítja Lizát, a felső szomszéd tizenhat éves lányát. A lány zűrös családban él, apja alkoholista, gyakran veri őt és édesanyját. A bemutató a Harag György Társulat hosszú távú, a történelmi közelmúlt esztétikai feldolgozására irányuló előadássorozatának részét képezi, a produkciók az idei évadban a tettes pszichológiáját kutatják — míg a korábbi évadok során az áldozat nézőpontját járták körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!