A Gróf Széchenyi István utasszállító lapátkerekes gőzhajó, a fotó 1900-ban készült Orsovánál.
Fotó: Fortepan
Kiállítás nyílt Bukarestben a dunai hajózás történetéről, a tárlat a Bécs–Konstantinápoly-gőzhajójáratok kiépítését és az út mentén levő települések gazdasági fellendülését is bemutatja. A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös tárlatát több romániai Duna menti településen is megismerhetik az érdeklődők.
2021. április 01., 08:322021. április 01., 08:32
A dunai hajózás történetét felelevenítő kiállítás nyílt kedden Bukarestben a Magyar Kulturális Intézet és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös szervezésében. A tárlat május 5-ig tekinthető meg a bukaresti Magyar Kulturális Intézet székházában, ezt követően olyan romániai Duna menti teleüléseken is bemutatják, mint Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin), Galac és Tulcea.
A kiállítás a 19. század során megnyílt új útvonalak révén fejlődésnek induló Duna menti közlekedési és gazdasági kapcsolatokat mutatja be.
A bukaresti intézet felidézte: gróf Széchenyi István a magyar kereskedelem fejlesztésére irányuló törekvéseinek köszönhetően vált hajózhatóvá a Duna a mai Románia területén található Ómoldova (Moldova Veche) és Szörényvár közötti szakasza. Széchenyi 1833-ban bízta meg Vásárhelyi Pált, hogy folyószabályozási tervet dolgozzon ki, és hajóutat építsen ki a gőzhajók számára.
Az utazók reflexióit elemezve egy térképet rajzol arról, hogy miként viszonyultak a „Kelethez”, a „Máshoz”, illetve hol húzódtak meg ezek a határvonalak. Ennek központi eleme a Kazán-, illetve Vaskapu-szoroson való áthaladás élménye, valamint a tájleírás és az utazói élmény kapcsolata.
A kiállításmegnyitón Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója és Constantin Ardeleanu, a galaci Dunarea de Jos Egyetem dunai hajózást kutató professzora mondott beszédet. A kiállítás ismertetőjében Zsigmond Gábor elmondta, hogy
A hajó az első világháború előtti békés időkben menetrend szerint járt a fekete-tengeri román és bolgár kikötők, valamint Isztambul között, rendszeresen szállítva a Vaskapun át Budapestről is érkező árukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!