Górcső alatt a közelmúlt problémái

A háromtagú zsűri – Erdélyi János zsűrielnök-rendező, Szalay Péter rendező és Varga Balázs filmesztéta – szerint a versenybe került 30 dokumentumfilm közül több is megállná a helyét külföldi fesztiválokon.

„Az elmúlt évekkel szemben a szocioportré háttérbe szorult, viszont üde színfolt volt, hogy legalább öt-hat olyan hagyományos, egész estés produkció versenyzett, amelynek témája a közelmúlt néhány évtizede, részben a rendszerváltás” – emelte ki értékelésében Varga Balázs.

Mint elhangzott, ezek közé tartozik a Puskás Hungary (Almási Tamás rendezése), a magyarok tömeges Amerikába vándorlását bemutató Hunky Blues (Forgács Péter alkotása), az amerikai magyarság identitáskeresését személyes hangvétellel ábrázoló Inkubátor (Pigniczky Réka filmje), valamint Papp Gábor Zsigmond alkotása, a Kelet-nyugati átjáró, amely azt idézi fel, hogyan szűnt meg a vasfüggöny 1989-ben a magyar–osztrák határon.

Drakula árnyéka

A zsűri ugyancsak kiemelte értékelésében a temesvári forradalom kitörésének történetét krimiszerűen elmesélő Drakula árnyéka című filmet. Az erdélyi gyökerekkel is rendelkező, Kanadában született Szőczi Árpád filmje a romániai forradalom kitörésének okait vizsgálja, olyan új részleteket is bemutatva, amelyek eddig kevéssé voltak ismertek.

„Eddig csak a beavatottak tudták, hogy az események sorozata valójában egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult 1989. márciusában. Két francia–kanadai, Michel Clair volt Québec tartományi miniszter és Réjean Roy, a Radio Canada riportere Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéfelvételt készítsenek Tőkés Lászlóval, a legismertebb romániai ellenzékivel” – olvasható a filmet ismertető honlapon. A film bemutatja, hogy a kanadaiak hogyan csempészték ki a felvételeket, amelyek az MTV Panoráma című műsorában, ’89 július 24-én kerültek bemutatásra, és azt, hogy miért kényszerült Ceauşescu parancsot adni Tőkés László kilakoltatására.

A Torontóban, Montrealban, New Yorkban, Washingtonban, Strasbourgban, Budapesten, Érden, Székesfehérváron, Temesváron, Kolozsváron, Nagyváradon és Bukarestben rögzített filmben megszólal Radu Tinu, volt Szekuritáté-ezredes, aki azt is elmondja, hogyan követték figyelemmel a külföldi ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkosügynökök kiképzése, és milyen eszközöket vetett be a titkosrendőrség Tőkés László elhallgattatására, de volt besúgók és titkosrendőrök személyazonossága is nyilvánosságra kerül.

A rendező-forgatókönyvíró, Szőczi Árpád elmondta, a címben Dracula természetesen a kegyetlen romániai diktátort, Ceauşescut jelképezi, akinek lépéseit az amerikai és kanadai ügynökök árnyékként követték.
Szintén kedvező kritikát kapott a zsűritől az egyház és az ügynökök viszonyáról szóló Hitvallók és ügynökök (rendező: Petényi Katalin), illetve Gulyás Gyula filmje, az ügynöktémát személyes felismerés alapján bemutató Idézés.

Nincs igény a dokumentumfilmekre

Bár Pesty László dokumentumfilmje, a 2006. október 23-i eseményeket ábrázoló Megsebzett ünnep Erdélyi János értékelése szerint a magyar demokrácia egyik legnagyobb szégyenéről szól, a zsűrielnök szerint „a téma ábrázolásának kicsit összetettebb formája jobb lett volna”.

A zsűri nyilvános értékelésén felszólalt Durst György rendező-producer, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) újonnan felállt kuratóriumának tagja. Mint mondta, nem tudja elképzelni, az MMKA a jövőben úgy adjon pénzt dokumentumfilmekre, hogy a televíziós sugárzás nincs biztosítva. Ugyanakkor – tette hozzá – a kulturális kormányzatnak is be kell látnia, hogy a sugárzástól jórészt elzárkózó tévék jelenlegi magatartása mellett nem igazán lehet dokumentumfilmet készíteni. Durst György egy dokumentumfilmes szakmai tanács létrehozását, illetve az egész műfajt képviselő szakember kijelölését szorgalmazta.