A magyarországi Fricska táncegyüttes is fellép a tíznapos nagyszebeni magyar kulturális fesztiválon
Fotó: Facebook/Ars Hungarica
A pandémia idején is fontos az az üzenet, hogy a szebeni magyarok számára sokat jelent a magyar kultúra – mondja Serfőző Levente, az Ars Hungarica rendezvénysorozat főszervezője. A személyes részvétellel, a járványügyi szabályok betartásával szervezett fesztivál pénteken kezdődik, november 21-ig tart, és számos kulturális eseményt kínál.
2021. november 11., 20:442021. november 11., 20:44
Nem a részvételi arány a fontos a jelenlegi korlátozások közepette, hanem az üzenet, hogy a szebeni magyarok számára sokat jelent a kultúrájuk – jelentette ki a Krónika megkeresésére Serfőző Levente, az Ars Hungarica rendezvénysorozat főszervezője. A pénteken kezdődő, november 21-ig tartó rendezvénysorozatot, amelyet a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervez immár 16. alkalommal, a jelenlegi szabályozás által megszabott keretek közt tartják, személyes részvétellel. A főszervező elmondta,
a termek befogadóképességének csak 30 százalékát használhatják ki, és a rendezvényeken végig kötelező a védőmaszk használata.
„Megpróbálunk minél több eseményt online is közvetíteni, de csak kimondottan online eseményt nem szervezünk most. Nem kedvelem a csak online rendezvényeket, véleményem szerint a kultúra lényege, hogy személyes élményt nyújtson. Az online is valamelyes hozzáférést biztosít, de a tapasztalatok szerint nem nyújt igazi élményt” – mondta Serfőző Levente. Arra is kitért, hogy tavaly a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy nem finanszírozza a fesztivált, és a magyar támogatásokból megtartották ugyan, de kevesebb eseménnyel. Ezeket nagyrészt élőben szervezték, konferenciájukat azonban online.
– mondta Serfőző Levente. Kifejtette, a két Szeben környéki településen vannak magyarok, például Vízaknán 300-an (a lakosság 10 százaléka), Oltszakadáton körülbelül 100-an (a lakosság egyharmada).
A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint Nagyszebenben a lakosság 2,5 százaléka vallotta magát magyarnak, ez mintegy 2300 főt jelentett. „Kíváncsian várom az új, jövő évi cenzus adatait, mert véleményem szerint mostanra több magyar él Szebenben. Sok magyar érkezett úgy a városba, hogy nem jelentkezett be nagyszebeni lakosként. Akárcsak Kolozsváré, Szeben környéke is nagymértékben fejlődött, sokan a környéken laknak, ők a környékbeli kis falvakban vannak számontartva” – fejtette ki Serfőző Levente.
A fesztivál egy különleges programot hívhatott létre a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, a HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete és a Carola Egyesület szervezésében. Az első világháború alatt kiemelkedő humanitárius meggyőződéssel, rendkívüli hősiességgel és önfeláldozással, ugyanakkor a tettekhez szükséges szaktudással véghezvitt cselekedetnek,
– közölte a Liszt Intézet. Az emlékjelhagyás a Külföldi Magyar Emlékek Megőrzése program támogatása révén valósulhat meg.
1916. szeptember 20-án, a szász Kinderheim gyermekotthonból és a Theresianum árvaházból 140 gyermeket mentettek ki a két front közé szorult, ostromlott Nagyszebenből. „Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola, gróf Bethlen Istvánné Bethlen Margit, gróf Bánffy Miklós és Schill szebeni kisasszony, dr. Genersieh Gusztáv gyermekmentése emlékére” – ez olvasható a táblán. Az emlékplakett, amelyen báró Szilvássy Carola elhalt kisfiának portréja látható, Éltes Barna szobrászművész alkotása. Az Ars Hungarica további programjai a Szeben.ro honlapon találhatóak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!