
2009. november 27., 10:162009. november 27., 10:16
A fizikai színház a test mint kifejező- és alkotóeszköz magas fokú, koncentrált és kreatív használatát feltételezi, a szövegmondás háttérbe szorul, a dráma lényegét a színészek a kifejező mozgás révén közvetítik. Ugyanakkor a Hamletben bemutatott bonyolult dilemmát nehéz mozgással kifejezni, ezért a mozgásszínházi rendezőnek és a színészeknek meg kellett keresni, mi rejtőzik a szöveg mögött.
Az előadásban egyetlen szöveges részt iktattak be, a „Lenni vagy nem lenni” kezdetű monológot emelték be. Hogy a beszéddel mégse zökkentsék ki a nézőt a zsigeri átélés állapotából, a monológ archaikus angol nyelven hangzik el, így az angolul tudók sem értik. Uray Péter elmondta, az ötödik évadját kezdő M Stúdió életében ez a darab újításnak számít, és meghatározhatja a társulat munkájának irányvonalát.
„Ez egy kísérlet, amelynek segítségével választ szeretnénk találni arra a kérdésre, hogyan működik a színész, ha nem beszél, mit tesz az ember, ha olyan helyzetbe kerül, amit nem lehet beszéddel megoldani, amikor még vagy már nem beszélhet” – magyarázta a rendező. Három hónapig dolgoztak az előadáson, ez elég hosszú idő volt a beszélgetésre, a kísérletezésre, az improvizációra. A harmonikus próbafolyamatban a színészek és a rendező együtt gondolták ki az előadás fontos momentumait. Minden Hamlet-előadás egyéni verzió, hiszen a teljes szöveg bemutatása hatórás produkciót eredményezne.
Uray Péter olvasatában a Hamlet egy stációtörténet, ahol Hamletnek mindent el kell veszítenie, hogy magára találjon. A főszereplő folyamatosan megy lefele, amíg eljut addig, ahonnan már mélyebbre nem kerülhet. Hangsúlyt kap még a hatalomszerzés természetrajza, ahogy Claudius pozíciót és asszonyt szerez. A harmadik fontos vonala az előadásnak a szerelmi szál, ahogy Hamlet eldönti és Ophelia elszenvedi, hogy nem élhetnek a szerelem lehetőségével.
Az előadás díszletét és a jelmezeket Carmencita Brojboiu tervezte, az izgalmas, rituális tér komoly kihívást jelent a színész és a néző számára is. A bemutatóra pénteken 19 órától a Lajtha László Stúdióteremben kerül sor, a színpadon Szekrényes Lászlót, Polgár Emíliát, Dávid Attila Pétert, Nagy Attilát, Fehérvári Pétert, Györgyjakab Enikőt, Molnár Margitot és Bajkó Lászlót láthatja a közönség.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.