Fotó: Rompres
2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
Antonioni először kritikusként közelített a filmhez, 1940-ben a Mussolini-rendszer hivatalos filmlapjához, a Cinemához szerződött. Nézetei miatt azonban hamar elbocsátották. Később A Pó népe címmel dokumentumfilmet forgatott a halászok földhözragadt mindennapjairól. Az útkereső próbálkozások végét első önálló filmje jelentette, az Egy szerelem története. Munkájára csak hét évvel később, a Kiáltás című lélektani dráma kapcsán figyeltek fel. A Kiáltás hordozza Antonioni művészi látásmódjának legfontosabb jegyeit. Az 1960-ban született Kaland, későbbi nagy trilógiájának első része már igazi remekmű, a filmet a lelkileg sivár nagypolgári lét lenyomataként tartják számon. A trilógia második része a filmtörténet legszebb szerelmes levelét bemutató Éjszaka, záródarabja a Monica Vitti kiváló alakításával készült Napfogyatkozás. Éjszaka című filmje, Vittivel, Marcello Mastroiannival és Jeanne Moreauval a szereposztásban az emberi kapcsolatok felszínességének megdöbbentő rajza. Ez a film, párban Federico Fellini Édes életével, iskolát teremtett, Jancsó Miklós Oldás és kötés című alkotásában például pontosan nyomon követhető Antonioni kéznyoma. Másik híres filmje, a Nagyítás, mesteri megoldások egész sorát vonultatja fel, mint a végtelen térábrázolás vagy a fojtogató csend és az éles zajok kontrasztja.
Antonioni innen is tovább tudott lépni, az 1970-es években bejelentette a hagyományos film halálát, és elkészítette elektronikus technikával Az oberwaldi titok című alkotását. A rendező 1985-ben agyvérzést kapott, amely félig megbénította, többé beszélni sem tudott. Ennek ellenére folytatta munkáját, néhány éve még két filmet is készített, Eros, illetve Michelangelo tekintete címmel.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok