Erdélyi nagyasszonyok kelengyemintái a gyergyószentmiklósi hímzõtáborban

Ottjártunkkor a Fogarassy Mihály Általános Iskola nyolcadikosai ámuldoztak a gyergyói aszszonyok hímzésein, és elbûvölten nézték, hogyan készül Berze Kati néni pehelykönnyû csipkéje, hogyan dobálja boszorkányos ügyességgel a botókákat. „A kötelezõ tantervben is van népmûvészetrõl szóló lecke, és mivel nekem külön egyezségem van a tábort szervezõ Kisné Portik Irénnel, mindig elhozom a diákjaimat, ha valami újdonságot kínál a néprajzkutató” – jelentette ki a diákokat kísérõ Baróti Etelka magyartanár. Kisné Portik Irén pedig legalább annyira lelkesen magyarázta az úri hímzés eredetét, történetét, mint amennyire lelkes volt a hallgatóközönsége. „A reneszánsz kor szellemiségét a korabeli textíliák kiállítása révén kívánjuk megidézni. Hasonmás kézimunkákat készítünk, a szárhegyi Lázár grófokkal kapcsolatban álló nemesi családok hölgytagjainak hozományából fennmaradt mintadarabok alapján” – magyarázta a diákoknak Kisné, aki azt szeretné, ha Európa legkeletibb fekvésû reneszánsz kastélyában, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban reneszánsz stílusú termet rendezhetnének be.
A gyergyószentmiklósi és környékbeli asszonyok Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna és Bethlen Kata kelengyéinek mintái alapján készítik a hasonmás darabokat. A hajdani nagyaszszonyok az arany és ezüst vékony szállá húzásával készült skófiummal hímezték kézimunkáikat. „A sárga és fehér skófium abban az idõben behozatali termék volt, amelynek árát és mennyiségét rendelettel szabályozta Bethlen Gábor fejedelem” – részletezte Kisné Portik Irén, aki arra is kitért, hogy az értékes hímzõszálat Kis-Ázsiában görög és török aranymívesek készítették, Erdélybe hozataláról pedig örmény és görög kereskedõk gondoskodtak. Mindez a korabeli nemesi családok levelezésébõl tudható meg, példaként pedig Bethlen Kata férjéhez, Bethlen Istvánhoz címzett levelébõl idézett a néprajzkutató: „Kérem Õnagyságodat, hozna nekem Konstantinápolyból skófiumot, hogy befejezzem az kézimunkámat.” A hímzõtáborban munkálkodó asszonyok ma már nem készíthették sem arany, sem ezüst skófiummal a hasonmás kézimunkákat, viszont a vegyipar fejlettségének köszönhetõen megtévesztésig hasonló mûselyembõl dolgozhattak, az elkészült darabokat pedig a Korona tükörtermében állították ki.
„A Lázár-kastély reneszánsz stílusú termének létrehozásán kívül rehabilitálni kívánjuk az úri hímzést, amelyet – talán neve miatt – mellõztek a múlt rendszerben” – összegezte célkitûzéseit a néprajzkutató, aki méltánytalannak találja, hogy még a reneszánsz stílusú templomokból is kiszorultak mára az odaillõ textíliák.

----------