Botka László (1927 – 2008) színművész életpályáját idézi fel a Szent György Napok keretében nyílt kiállítás
Fotó: Oláh Eszter
Életmű-kiállítással emlékeznek meg Botka Lászlóról, a sepsiszentgyörgyi színház egykori színészéről a város központi unitárius templomában, a tárlatot a Szent György Napok keretében nyitották meg. A keddi rendezvényen anekdotákkal és rövid élménybeszámolókkal emlékeztek meg a neves színészről.
2022. április 27., 13:452022. április 27., 13:45
2022. május 04., 11:292022. május 04., 11:29
A szatmárnémeti származású Botka László 1927-ben született és már tizenhat évesen eldöntötte, hogy a gépészmérnöki pálya helyett a színház világát választja. Mielőtt Sepsiszentgyörgyre került volna, – ahol 57 éven át szolgálta a helyi közönséget – a nagyenyedi társulathoz szegődött, később Aradon, Temesváron, Perozsényben és Nagybányán is játszott.
A humor világában otthonosan mozgó színész 1951-ben került a sepsiszentgyörgyi társulathoz, nevéhez több mint 150 alakítás kapcsolható. A folytonos megújulásra és átalakulásra képes színész 1998-ban Szentgyörgyi István, 1999-ben A Kultúra Szabadságáért díjakat kapta meg, majd a város díszpolgárává avatva, Pro Urbe díjjal is kitüntették, halála előtt három évvel pedig a Magyar Játékszíni Társaság Hűség-díjában is részesítették.
Szebeni Zsuzsa az emlékezés rögzítésének fontosságára hívta fel a figyelmet
Fotó: Oláh Eszter
A kiállítást a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) égisze alatt Huszár Szilamér, a szervezet fotó szakosztályának koordinátora állította össze. A megnyitón Galbács Pál nyugalmazott televíziós szerkesztő, az SZMÚE tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet, hogy Botka László egyetlen filmben szerepelt, a Demián József rendezte Szivárványgömbök című alkotásban, melyben a színművész görög trombitást alakított.
Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a rendezvényen megosztotta a résztvevőkkel, abban az örömben volt része, hogy Botka Lászlót rengetegszer láthatta a színpadon, az élményt a kritikákon keresztül rögzíteni is próbálta, de mint mondta, a színházi előadás efemer jellege miatt nem adható vissza egészében az élőben átélt tapasztalat. Kitért arra is, mekkora kincsnek tartja, hogy a színészről készült képeket összegyűjtötték és megőrizték az utókor számára, hogy ezáltal váljon átörökíthetővé egy ennyire illékony műfajban alkotó, kivételes színész munkássága.
A színész 1951-ben került a sepsiszentgyörgyi társulathoz
Fotó: Oláh Eszter
„A színháztörténet folyamatából ezek a nem archívált elemek óiási veszteségek, de itt most épp ennek az ellenkezőjével találkozunk. Azt javaslom tehát mindenkinek, akinek vannak emlékei, hogy adják ki ezeket az „oral historyket”, hogy emlékezzünk az idősebb generációkról, hiszen ezek felbecsülhetetlen értékek nem csak a színháztörténet számára, hanem a helyi közösség és kulturális örökség szempontjából is” – osztotta meg Szebeni Zsuzsa.
A kiállításon megtekinthető fotókollázsok a színész életpályájának fontosabb szakaszait rögzítik kronologikus sorrendben. A tárlat május 19-ig, hétfőn és kedden 9 és 18, szerdától péntekig 9 és 13, szombaton 9:30 és 19:00 óra, illetve vasárnap 9:30 és 17:00 óra között látogatható az Unitárius templom nagytermében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!