Elpuskázták Gábor Áron ágyúját?

Amint arról korábban beszámoltunk, a Székely Nemzeti Múzeum és a Bukaresti Történelmi Múzeum vezetőtanácsa hoszszas egyeztetés után megegyezett, hogy a fővárosi intézmény átadja Gábor Áron ágyúját a sepsiszentgyörgyi múzeumnak, cserébe pedig 12 darab, rézkorból származó erősdi kerámiát, 61 római ezüstérmét a „szemerjai dák kincsből”, valamint az ágyú másolatát kérték. Hogy a csere létrejöhessen, első lépésben a háromszéki önkormányzatnak kellett volna megszavaznia kétharmados arányban a tervezetet. Tulit Attila MPP-s önkormányzati képviselő azonban a csütörtöki ülésen rákérdezett, hogy mennyi a cseretárgyak leltári értéke. Vargha Mihály múzeumigazgató elmondta, az ágyút 150 ezer lejre értékelték, a cserébe felkínált műtárgyak középkategóriásak, és összesen feleennyit érnek. Tulit Attila kifejtette, fenntartásaik vannak a cserével kapcsolatban, majd felidézte a székely ereklye hazakerülésének több mint egy éves történetét, hangsúlyozva, hogy eddig nem volt szó arról, hogy bármit is kellene adni érte. Ugyanakkor kifogásolta, hogy bár a múzeumok között már több hónapja tart az alkudozás, erről a közvéleményt nem tájékoztatták, ezzel megfosztották a tiltakozás vagy esetleg a gyűjtés lehetőségétől. Az MPP csak négy napja értesült, hogy „áruba bocsátják a székely nép tulajdonát”, és szerintük nem dönthetnek a közösség megkérdezése nélkül. „A csere precedenst teremthet, később akár az Apor-kódexet vagy éppenséggel az ágyút is elcserélik” – mondta Tulit. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke egyenesen népirtással felérőnek nevezte a székely nép tulajdonjogának sérülését.

Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke kifejtette: egyetért azzal, hogy 1971-ben a székely közösséget jogtalanul fosztották meg az ágyú tulajdonjogától, ám negyven év után sikerült hazahozni, és szeretnék otthon tartani. A múzeumi törvény csak a cserét teszi lehetővé, a műtárgyakat sem átadni, sem eladni nem lehet, szögezte le a tanácselnök. A sepsiszentgyörgyi múzeum tulajdonában a szemerjai leletből 3054 darab ezüstérme van, ebből csak 61-et adnának cserébe, a 12 kerámia pedig az erősdi műtárgyegyüttesnek mindössze 4 százaléka, „ezzel nem csorbul az intézmény vagyona és becsülete”. A kilenc MPP-s képviselő ellenszavazatával a határozatot visszautasították, mert vagyonkérdési ügyekben kétharmados többségre van szükség.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, meghosszabbítják az ágyú kölcsönbérleti szerződését, és gondolkodnak azon, mi legyen a következő lépés, abban reménykedve, hogy a képviselők jobb belátásra térnek. „A lehető legjobb alkut kötöttük, az intézmény érdeke, hogy az ágyú itthon maradjon, hiszen amióta visszakerült, 15 százalékkal növekedett a múzeum látogatottsága. Ha a múzeumi szakma nem lett volna teljesen biztos benne, hogy megfelelő alkut kötöttünk, politikai nyomásra soha nem léptünk volna” – szögezte le az igazgató. Amint arról beszámoltunk, Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja 1906-ban került elő, 1971-ben elkobozták, és a bukaresti múzeumban helyezték el, tavaly március 15-én pedig visszakölcsönözték.